Japánban mobiltelefonos puskázás, Oroszországban siralmas vizsgaeredmények, az Egyesült Államokban pedig egy különösen ravasz hallgató csalássorozata borzolja a kedélyeket - összegyűjtöttük az elmúlt évek elhíresült vizsgabotrányait.
1. Puskázásért börtönbüntetés
Napokon keresztül valóságos embervadászat folyt egy japán végzős középiskolás ellen, aki a gyanú szerint mobiltelefonnal csalt az egyetemi felvételin: a 19 éves fiút múlt csütörtökön kapták el, nagy valószínűséggel börtönbüntetésre fogják ítélni. A diák mobiltelefonja segítségével küldött angol és matematikai tesztfeladatokat egy japán tudományos internetes oldalra, ahol a felhasználók még a vizsga ideje alatt megoldották azokat.
A rendőröket a puskázáshoz használt mobiltelefon vezette el a fiú szüleihez, az előfizetés ugyanis az ő nevükön volt. A diákot akár három év letöltendő börtönbüntetésre vagy 500 ezer yen (1,2 millió forint) megfizetésére is ítélhetik, feltéve, hogy sikerül rábizonyítani a csalást. A japán vizsgabotrányról bővebben itt olvashatsz.
2. Átejtette az elitegyetemet a csaló diák
Tíz év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte decemberben a bíróság azt a 24 éves hallgatót, aki hamisított ajánlólevelekkel és teszteredményekkel jutott be a Harvardra. Adam Wheelertől ezen felül 14 millió forintnak megfelelő összeget követel az amerikai elitegyetem, három év alatt ugyanis ennyi tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást utaltak át a trükköző diáknak.
Wheeler 2007-ben jutott be a Harvardra: miután csalásért kirúgták a Bowdoin Főiskoláról, olyan dokumentumokat szerzett, amelyek tanúsága szerint a híres magániskola, a Phillips Exeter Academy, valamint az elitintézmények közé tartozó Massachusetts Institute of Technology kitűnő tanulója volt. Meghamisította vizsgaeredményeit, és nem létező professzoroktól fogalmazott ajánlóleveleket magának, hogy jelentkezése meggyőzze a Harvard tanárait is.
Az egyetemen nem ellenőrizték a fiú papírjait, így fordulhatott elő, hogy Wheeler két évig járt az intézménybe, sőt összelopkodott dolgozataival több mint 45 000 dollár ösztöndíjat szerzett. A fiú végül úgy bukott le, hogy - megunva a Harvardot - szemet vetett a Rhodes- és Fulbright-ösztöndíjakra, és úgy döntött, hogy az oxfordi egyetemet is kipróbálja. A lopott dolgozat azonban azonnal szemet szúrt az egyik professzornak, aki jelentette az esetet a Harvard vezetőségének.
3. Mindenki megbukott a vizsgákon, bezárták az iskolát
Az egyik moszkvai középiskolában nem a puskázás, hanem a diákok siralmas teszteredményei okoztak botrányt januárban: a kilencedik évfolyamos diákok ötven százaléka matematikából, 62 százaléka pedig orosz nyelvből és irodalomból bukott meg. 68 százalékuk még elégségesre sem tudta megírni a kémiatesztet, 71 százalékuk az angolvizsgán kapott elégtelent. Az orosz oktatási hivatal úgy döntött, a középiskola akkreditációját visszavonják, és bár az intézmény továbbra is működhet, önállóságát elveszti.
4. A hollandiai hackereket azonnal kirúgták az iskolából
A hollandiai elitiskolák közé tartozó Bernrode Gimnázium diákjai összesen tizenkilenc tanár emailfiókját törték fel 2008 novemberében, a trükközésre 2010 márciusában az egyik osztályfőnök figyelt fel: a két hackert azonnal elbocsátották az intézményből, az iskola igazgatója feljelentést tett a rendőrségen, az ötödik és a hatodik évfolyam tizennégy tanulójának pedig az összes röpdolgozatot és témazárót újra kellett írnia. A két hacker egy ingyenes billentyűzetnaplózó programot használt: a szoftver az összes e-mail- és webcímet, valamint jelszót eltárolja, a diákok így könnyen hozzáférhettek az iskola belső rendszeréhez és az ott tárolt tesztlapokhoz.
5. Nyakkendő nélkül nincs érettségi
Az egyik innsbrucki gimnáziumban nem az érettségizők, hanem a vizsgaelnök okozott galibát 2010-ben: az egyik diáknak azt mondta, ha húsz percen belül nem szerez valahonnan egy nyakkendőt, és nem veszi fel, nem folytathatja a vizsgát. A fiú szülei – akik azt állítják, gyermekük fekete inget, fekete zakót és szürke nadrágot viselt – azonnal panaszt tett a középiskola igazgatójánál. A vizsgabizottság elnöke az egyik helyi napilapnak elismerte, hogy az első vizsgarész után arra kérte a diákot, hogy kérjen kölcsön egy nyakkendőt, de azt nem gondolta volna, hogy a végzős középiskolás egyenesen hazaindul.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
