Minden idők öt legnagyobb vizsgabotránya - tömeges bukásoktól a puskázásig
Japánban mobiltelefonos puskázás, Oroszországban siralmas vizsgaeredmények, az Egyesült Államokban pedig egy különösen ravasz hallgató csalássorozata borzolja a kedélyeket - összegyűjtöttük az elmúlt évek elhíresült vizsgabotrányait.
Eduline
1. Puskázásért börtönbüntetés
Napokon keresztül valóságos embervadászat folyt egy japán végzős középiskolás ellen, aki a gyanú szerint mobiltelefonnal csalt az egyetemi felvételin: a 19 éves fiút múlt csütörtökön kapták el, nagy valószínűséggel börtönbüntetésre fogják ítélni. A diák mobiltelefonja segítségével küldött angol és matematikai tesztfeladatokat egy japán tudományos internetes oldalra, ahol a felhasználók még a vizsga ideje alatt megoldották azokat.
A rendőröket a puskázáshoz használt mobiltelefon vezette el a fiú szüleihez, az előfizetés ugyanis az ő nevükön volt. A diákot akár három év letöltendő börtönbüntetésre vagy 500 ezer yen (1,2 millió forint) megfizetésére is ítélhetik, feltéve, hogy sikerül rábizonyítani a csalást. A japán vizsgabotrányról bővebben itt olvashatsz.
2. Átejtette az elitegyetemet a csaló diák
Tíz év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte decemberben a bíróság azt a 24 éves hallgatót, aki hamisított ajánlólevelekkel és teszteredményekkel jutott be a Harvardra. Adam Wheelertől ezen felül 14 millió forintnak megfelelő összeget követel az amerikai elitegyetem, három év alatt ugyanis ennyi tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást utaltak át a trükköző diáknak.
Wheeler 2007-ben jutott be a Harvardra: miután csalásért kirúgták a Bowdoin Főiskoláról, olyan dokumentumokat szerzett, amelyek tanúsága szerint a híres magániskola, a Phillips Exeter Academy, valamint az elitintézmények közé tartozó Massachusetts Institute of Technology kitűnő tanulója volt. Meghamisította vizsgaeredményeit, és nem létező professzoroktól fogalmazott ajánlóleveleket magának, hogy jelentkezése meggyőzze a Harvard tanárait is.
Az egyetemen nem ellenőrizték a fiú papírjait, így fordulhatott elő, hogy Wheeler két évig járt az intézménybe, sőt összelopkodott dolgozataival több mint 45 000 dollár ösztöndíjat szerzett. A fiú végül úgy bukott le, hogy - megunva a Harvardot - szemet vetett a Rhodes- és Fulbright-ösztöndíjakra, és úgy döntött, hogy az oxfordi egyetemet is kipróbálja. A lopott dolgozat azonban azonnal szemet szúrt az egyik professzornak, aki jelentette az esetet a Harvard vezetőségének.
3. Mindenki megbukott a vizsgákon, bezárták az iskolát
Az egyik moszkvai középiskolában nem a puskázás, hanem a diákok siralmas teszteredményei okoztak botrányt januárban: a kilencedik évfolyamos diákok ötven százaléka matematikából, 62 százaléka pedig orosz nyelvből és irodalomból bukott meg. 68 százalékuk még elégségesre sem tudta megírni a kémiatesztet, 71 százalékuk az angolvizsgán kapott elégtelent. Az orosz oktatási hivatal úgy döntött, a középiskola akkreditációját visszavonják, és bár az intézmény továbbra is működhet, önállóságát elveszti.
Botrányos vizsgák Oroszországban: ha rosszak az eredmények, bezár az iskola?
4. A hollandiai hackereket azonnal kirúgták az iskolából
A hollandiai elitiskolák közé tartozó Bernrode Gimnázium diákjai összesen tizenkilenc tanár emailfiókját törték fel 2008 novemberében, a trükközésre 2010 márciusában az egyik osztályfőnök figyelt fel: a két hackert azonnal elbocsátották az intézményből, az iskola igazgatója feljelentést tett a rendőrségen, az ötödik és a hatodik évfolyam tizennégy tanulójának pedig az összes röpdolgozatot és témazárót újra kellett írnia. A két hacker egy ingyenes billentyűzetnaplózó programot használt: a szoftver az összes e-mail- és webcímet, valamint jelszót eltárolja, a diákok így könnyen hozzáférhettek az iskola belső rendszeréhez és az ott tárolt tesztlapokhoz.
5. Nyakkendő nélkül nincs érettségi
Az egyik innsbrucki gimnáziumban nem az érettségizők, hanem a vizsgaelnök okozott galibát 2010-ben: az egyik diáknak azt mondta, ha húsz percen belül nem szerez valahonnan egy nyakkendőt, és nem veszi fel, nem folytathatja a vizsgát. A fiú szülei – akik azt állítják, gyermekük fekete inget, fekete zakót és szürke nadrágot viselt – azonnal panaszt tett a középiskola igazgatójánál. A vizsgabizottság elnöke az egyik helyi napilapnak elismerte, hogy az első vizsgarész után arra kérte a diákot, hogy kérjen kölcsön egy nyakkendőt, de azt nem gondolta volna, hogy a végzős középiskolás egyenesen hazaindul.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
