Lebuknak a puskázó diákok, mégsem kapnak büntetést

Az olaszok kisiskolás koruk óta másolnak - derült ki abból a szerdán közölt szociológiai felmérésből, melyet a plágiumbotrányba keveredett Karl Theodor Guttenberg német védelmi miniszter lemondása után végeztek.

  • Eduline

Nem jönnek zavarba a diákok, ha puskázni kell
Három olasz diákból kettő puskázik - állapította meg a Marcello Dei szociológus által végzett és a La Republica napilapban megjelent vizsgálat. A felmérés azt mutatta, hogy már az általános iskolások huszonöt százaléka is másokról másolja a leckét vagy az osztályban írt dolgozatot. A "legnépszerűbb" puskázási módszerekről bővebben itt olvashatsz.

Minél magasabb osztályba járnak a tanulók, annál jobban emelkedik a puskázók aránya. A szakközépiskolák és gimnáziumok diákjainak hatvankilenc százaléka ismerte el, hogy gyakran puskázik.

A szociológiai kutatás ennél is meglepőbbnek tartja azonban a fiataloknak a csalással kapcsolatos érzéseit: a gyerekek negyven százalékát örömmel tölti el, ha sikerül puskáznia, a maradék hatvan százalék, ha nem is lelkes azért, amit tett, de nem érez lelkiismeret-furdalást. A pedagógusok magatartása sem tér el: hetvenhét százalékuk megbocsáthatónak tartja, ha valaki a másikról másol, és a tanárok huszonhárom százaléka ezt nem is bünteti.

A vizsgálat nem titkolta, hogy a plágiummal vádolt és lemondott Guttenberg esete keltette fel a puskázásról könyvet is írt szociológus érdeklődését, de kutatását a fiatalabb korosztályra korlátozta. Olasz miniszter biztosan nem mondott volna le, sőt Itália lelkesen tapsolt volna a ravaszsághoz - jegyezte meg az Il Giornale napilap.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.