Lebuknak a puskázó diákok, mégsem kapnak büntetést

Az olaszok kisiskolás koruk óta másolnak - derült ki abból a szerdán közölt szociológiai felmérésből, melyet a plágiumbotrányba keveredett Karl Theodor Guttenberg német védelmi miniszter lemondása után végeztek.

  • Eduline

Nem jönnek zavarba a diákok, ha puskázni kell
Három olasz diákból kettő puskázik - állapította meg a Marcello Dei szociológus által végzett és a La Republica napilapban megjelent vizsgálat. A felmérés azt mutatta, hogy már az általános iskolások huszonöt százaléka is másokról másolja a leckét vagy az osztályban írt dolgozatot. A "legnépszerűbb" puskázási módszerekről bővebben itt olvashatsz.

Minél magasabb osztályba járnak a tanulók, annál jobban emelkedik a puskázók aránya. A szakközépiskolák és gimnáziumok diákjainak hatvankilenc százaléka ismerte el, hogy gyakran puskázik.

A szociológiai kutatás ennél is meglepőbbnek tartja azonban a fiataloknak a csalással kapcsolatos érzéseit: a gyerekek negyven százalékát örömmel tölti el, ha sikerül puskáznia, a maradék hatvan százalék, ha nem is lelkes azért, amit tett, de nem érez lelkiismeret-furdalást. A pedagógusok magatartása sem tér el: hetvenhét százalékuk megbocsáthatónak tartja, ha valaki a másikról másol, és a tanárok huszonhárom százaléka ezt nem is bünteti.

A vizsgálat nem titkolta, hogy a plágiummal vádolt és lemondott Guttenberg esete keltette fel a puskázásról könyvet is írt szociológus érdeklődését, de kutatását a fiatalabb korosztályra korlátozta. Olasz miniszter biztosan nem mondott volna le, sőt Itália lelkesen tapsolt volna a ravaszsághoz - jegyezte meg az Il Giornale napilap.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.