Az olaszok kisiskolás koruk óta másolnak - derült ki abból a szerdán közölt szociológiai felmérésből, melyet a plágiumbotrányba keveredett Karl Theodor Guttenberg német védelmi miniszter lemondása után végeztek.
Három olasz diákból kettő puskázik - állapította meg a Marcello Dei szociológus által végzett és a La Republica napilapban megjelent vizsgálat. A felmérés azt mutatta, hogy már az általános iskolások huszonöt százaléka is másokról másolja a leckét vagy az osztályban írt dolgozatot.
A "legnépszerűbb" puskázási módszerekről bővebben itt olvashatsz.
Minél magasabb osztályba járnak a tanulók, annál jobban emelkedik a puskázók aránya. A szakközépiskolák és gimnáziumok diákjainak hatvankilenc százaléka ismerte el, hogy gyakran puskázik.
A szociológiai kutatás ennél is meglepőbbnek tartja azonban a fiataloknak a csalással kapcsolatos érzéseit: a gyerekek negyven százalékát örömmel tölti el, ha sikerül puskáznia, a maradék hatvan százalék, ha nem is lelkes azért, amit tett, de nem érez lelkiismeret-furdalást. A pedagógusok magatartása sem tér el: hetvenhét százalékuk megbocsáthatónak tartja, ha valaki a másikról másol, és a tanárok huszonhárom százaléka ezt nem is bünteti.
A vizsgálat nem titkolta, hogy a plágiummal vádolt és lemondott Guttenberg esete keltette fel a puskázásról könyvet is írt szociológus érdeklődését, de kutatását a fiatalabb korosztályra korlátozta. Olasz miniszter biztosan nem mondott volna le, sőt Itália lelkesen tapsolt volna a ravaszsághoz - jegyezte meg az Il Giornale napilap.
MTI
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
