Tiltakoznak a tankötelezettség korhatárának leszállítása ellen a szülői szervezetek

Alkotmányos garanciát kérnek a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség fenntartására, ezért az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságához fordulnak a szülői szervezetek.

  • Eduline

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete közleményében azt írta: a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség fenntartásáért a szülők a pedagógustársadalom együttműködésére is számítanak. A Széll Kálmán Tervben előírt, tizenöt éves korig tartó tankötelezettség bevezetése nem segíti a társadalmi különbségek csökkentését, a társadalmi mobilitást; iskolákat, tanári álláshelyeket szüntetne meg

A tanköteles életkor leszállításával több tízezer kiskorú saját elhatározásból kimaradhat az iskolából, egyes szülők dolgozni küldik őket, és tizenötödik születésnapjukon az iskola megszüntetheti a nehezen kezelhető tanulók jogviszonyát - írták. A tankötelezettség leszállítása miatt növekedhet a fiatalkori munkanélküliség, a gyermekmunka, a kizsákmányolás, a gyermekprostitúció, a csellengők és az éhező gyermekek száma, a gyermekbűnözés, a drogfogyasztás, az öngyilkosságok száma - sorolták a szerintük várható következményeket. A kormány oktatással kapcsolatos terveiről bővebben itt olvashatsz.
A szülői szervezetek szerint munkanélküliség vár majd az iskolát félbehagyó diákokra
Végel Dániel

Javaslatukat indokolva kiemelték: a nemzetközi egyezmények és a magyar törvények szerint is kiskorú az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Tizennégytől tizennyolc éves koráig a kiskorú korlátozottan cselekvőképes, ezért különös biztosítékokat és gondozást igényel - mutattak rá.

 

A Széll Kálmán Tervben az olvasható: fel kell kínálni a tizenötödik évüket betöltő fiataloknak, hogy választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát tizenöt évre szállítja le. A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hogy hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

 MTI

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.