"Észbontó ötlet" a kormány oktatási terve a pedagógiai társaság elnöke szerint

Észbontó ötletnek tartja a tankötelezettség felső korhatárának tizenöt évre leszállítását a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. Trencsényi László a Klubrádióban azt mondta, hogy ez a kormányzati elképzelés szembemegy minden racionalitással, olyan, mintha buta társadalmat akarnának reprodukálni.

  • Eduline
Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni. A kormányzati tervről bővebben itt olvashatsz.

A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke a Klubrádióban azt mondta, szerinte Taigetosz törvényre kellene átnevezni a Széll Kálmán Tervet. "Ráadásul szalonrasszizmus is fellehető az elképzelés mögött, hiszen nagyon pontosan behatárolható, hogy mely népcsoportot céloz meg a tervezet" – tette hozzá Trencsényi László, aki szerint az Európai Unió által meghirdetett élethosszig tartó tanulás programmal is ellentétes a kormány terve.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozik a tankötelezettség felső határán lecsökkentése ellen. "Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaságélénkítésében sem tudnak szerepet vállalni" - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint a lépés pedagógus álláshelyek megszüntetésével is járhat.

A Pedagógusok Szakszervezete tegnapi közleményében azt írta, "az elképzelés végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik". A szakszervezet szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy több százezer diák hagyja ott az iskolát szakképzettség nélkül.

eduline 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.