"Észbontó ötlet" a kormány oktatási terve a pedagógiai társaság elnöke szerint

Észbontó ötletnek tartja a tankötelezettség felső korhatárának tizenöt évre leszállítását a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. Trencsényi László a Klubrádióban azt mondta, hogy ez a kormányzati elképzelés szembemegy minden racionalitással, olyan, mintha buta társadalmat akarnának reprodukálni.

  • Eduline
Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni. A kormányzati tervről bővebben itt olvashatsz.
A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke a Klubrádióban azt mondta, szerinte Taigetosz törvényre kellene átnevezni a Széll Kálmán Tervet. "Ráadásul szalonrasszizmus is fellehető az elképzelés mögött, hiszen nagyon pontosan behatárolható, hogy mely népcsoportot céloz meg a tervezet" – tette hozzá Trencsényi László, aki szerint az Európai Unió által meghirdetett élethosszig tartó tanulás programmal is ellentétes a kormány terve.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozik a tankötelezettség felső határán lecsökkentése ellen. "Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaságélénkítésében sem tudnak szerepet vállalni" - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint a lépés pedagógus álláshelyek megszüntetésével is járhat.

A Pedagógusok Szakszervezete tegnapi közleményében azt írta, "az elképzelés végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik". A szakszervezet szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy több százezer diák hagyja ott az iskolát szakképzettség nélkül.

eduline 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.