"Észbontó ötlet" a kormány oktatási terve a pedagógiai társaság elnöke szerint

Észbontó ötletnek tartja a tankötelezettség felső korhatárának tizenöt évre leszállítását a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. Trencsényi László a Klubrádióban azt mondta, hogy ez a kormányzati elképzelés szembemegy minden racionalitással, olyan, mintha buta társadalmat akarnának reprodukálni.

  • Eduline
Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni. A kormányzati tervről bővebben itt olvashatsz.
A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke a Klubrádióban azt mondta, szerinte Taigetosz törvényre kellene átnevezni a Széll Kálmán Tervet. "Ráadásul szalonrasszizmus is fellehető az elképzelés mögött, hiszen nagyon pontosan behatárolható, hogy mely népcsoportot céloz meg a tervezet" – tette hozzá Trencsényi László, aki szerint az Európai Unió által meghirdetett élethosszig tartó tanulás programmal is ellentétes a kormány terve.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozik a tankötelezettség felső határán lecsökkentése ellen. "Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaságélénkítésében sem tudnak szerepet vállalni" - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint a lépés pedagógus álláshelyek megszüntetésével is járhat.

A Pedagógusok Szakszervezete tegnapi közleményében azt írta, "az elképzelés végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik". A szakszervezet szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy több százezer diák hagyja ott az iskolát szakképzettség nélkül.

eduline 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.