"Észbontó ötlet" a kormány oktatási terve a pedagógiai társaság elnöke szerint

Észbontó ötletnek tartja a tankötelezettség felső korhatárának tizenöt évre leszállítását a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. Trencsényi László a Klubrádióban azt mondta, hogy ez a kormányzati elképzelés szembemegy minden racionalitással, olyan, mintha buta társadalmat akarnának reprodukálni.

  • Eduline
Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni. A kormányzati tervről bővebben itt olvashatsz.
A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke a Klubrádióban azt mondta, szerinte Taigetosz törvényre kellene átnevezni a Széll Kálmán Tervet. "Ráadásul szalonrasszizmus is fellehető az elképzelés mögött, hiszen nagyon pontosan behatárolható, hogy mely népcsoportot céloz meg a tervezet" – tette hozzá Trencsényi László, aki szerint az Európai Unió által meghirdetett élethosszig tartó tanulás programmal is ellentétes a kormány terve.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozik a tankötelezettség felső határán lecsökkentése ellen. "Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaságélénkítésében sem tudnak szerepet vállalni" - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint a lépés pedagógus álláshelyek megszüntetésével is járhat.

A Pedagógusok Szakszervezete tegnapi közleményében azt írta, "az elképzelés végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik". A szakszervezet szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy több százezer diák hagyja ott az iskolát szakképzettség nélkül.

eduline 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.