Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni.
Fel kell kínálni a tizenötödik évüket betöltő fiataloknak a választási lehetőséget: vagy folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső korhatárát tizenöt évre szállítja le - áll a Széll Kálmán Tervben. Milyen változások várnak a köz- és felsőoktatásra? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. A jelenlegi terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.Két hete még 17 éves tankötelezettségi korhatárról volt szóAz új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek két hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.| 14 éves kor | 15 éves kor | 16 éves kor | 17 éves kor | 18 éves kor |
| Horvátország, Koszovó, Törökország | Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, Szlovénia | Anglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia | Litvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, Oroszország | Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország |
Az Eurydice 2009-es adatai alapján Magyarországon kívül mindössze három európai ország - Belgium, Hollandia és Németország - ír elő tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget. Németország tartományaiban különböznek a szabályok, de a diákoknak legalább tíz-tizenkét éven keresztül kell tanulniuk, az utolsó éveket azonban már részidős képzés formájában is teljesíthetik. A belga középiskolások is megkapják ezt a kedvezményt, tizenötödik életévük betöltése után levelező és esti képzések közül is választhatnak.
Tiltakoznak a tanári szakszervezetekEgyik pedagógus szakszervezet sem tartja elfogadható lépésnek a tankötelezettség tizenöt éves korra csökkentését. Mendrey László, a Pedagusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a módosítást semmi nem indokolja, ezért nem érti, "hogyan merülhetett fel a XXI. században". A Pedagógusok Szakszervezete szerint így diákok százezrei lépnek majd ki az iskolarendszerből használható szakma és tudás nélkül. A szakszervezeti vezetők véleményét itt olvashatod el.eduline/MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
