Drasztikus váltás: csak 15 éves korig lesz kötelező az iskola

Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni.

  • Eduline
Akár 15 évesen is búcsút inthetnek az iskolának

Fel kell kínálni a tizenötödik évüket betöltő fiataloknak a választási lehetőséget: vagy folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső korhatárát tizenöt évre szállítja le - áll a Széll Kálmán Tervben. Milyen változások várnak a köz- és felsőoktatásra? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. A jelenlegi terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

Két hete még 17 éves tankötelezettségi korhatárról volt szó

Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek két hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.
14 éves kor15 éves kor16 éves kor17 éves kor18 éves kor
Horvátország, Koszovó, TörökországAlbánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, SzlovéniaAnglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, SzlovákiaLitvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, OroszországBelgium, Hollandia, Magyarország, Németország

Az Eurydice 2009-es adatai alapján Magyarországon kívül mindössze három európai ország - Belgium, Hollandia és Németország - ír elő tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget. Németország tartományaiban különböznek a szabályok, de a diákoknak legalább tíz-tizenkét éven keresztül kell tanulniuk, az utolsó éveket azonban már részidős képzés formájában is teljesíthetik. A belga középiskolások is megkapják ezt a kedvezményt, tizenötödik életévük betöltése után levelező és esti képzések közül is választhatnak. 

Tiltakoznak a tanári szakszervezetek

Egyik pedagógus szakszervezet sem tartja elfogadható lépésnek a tankötelezettség tizenöt éves korra csökkentését. Mendrey László, a Pedagusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a módosítást semmi nem indokolja, ezért nem érti, "hogyan merülhetett fel a XXI. században". A Pedagógusok Szakszervezete szerint így diákok százezrei lépnek majd ki az iskolarendszerből használható szakma és tudás nélkül. A szakszervezeti vezetők véleményét itt olvashatod el.

eduline/MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.