Tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az tankötelezettség felső korhatárát 2012 szeptemberétől - derül ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Tervből. Két hete még nem erről volt szó: az új közoktatási törvény tervezetének február 11-i változatában az szerepel, hogy hattól tizenhét éves korig lesz kötelező iskolába járni.
Fel kell kínálni a tizenötödik évüket betöltő fiataloknak a választási lehetőséget: vagy folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső korhatárát tizenöt évre szállítja le - áll a Széll Kálmán Tervben. Milyen változások várnak a köz- és felsőoktatásra? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. A jelenlegi terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.
Két hete még 17 éves tankötelezettségi korhatárról volt szó
Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek két hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.
| 14 éves kor | 15 éves kor | 16 éves kor | 17 éves kor | 18 éves kor |
| Horvátország, Koszovó, Törökország | Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, Szlovénia | Anglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia | Litvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, Oroszország | Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország |
Az Eurydice 2009-es adatai alapján Magyarországon kívül mindössze három európai ország - Belgium, Hollandia és Németország - ír elő tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget. Németország tartományaiban különböznek a szabályok, de a diákoknak legalább tíz-tizenkét éven keresztül kell tanulniuk, az utolsó éveket azonban már részidős képzés formájában is teljesíthetik. A belga középiskolások is megkapják ezt a kedvezményt, tizenötödik életévük betöltése után levelező és esti képzések közül is választhatnak.
Tiltakoznak a tanári szakszervezetek
Egyik pedagógus szakszervezet sem tartja elfogadható lépésnek a tankötelezettség tizenöt éves korra csökkentését. Mendrey László, a Pedagusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a módosítást semmi nem indokolja, ezért nem érti, "hogyan merülhetett fel a XXI. században". A Pedagógusok Szakszervezete szerint így diákok százezrei lépnek majd ki az iskolarendszerből használható szakma és tudás nélkül.
A szakszervezeti vezetők véleményét itt olvashatod el.
eduline/MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
