Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Akár 15 évesen is búcsút inthetnek az iskolának
Fel kell kínálni a tizenötödik évüket betöltő fiataloknak a választási lehetőséget: vagy folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső korhatárát tizenöt évre szállítja le - áll a Széll Kálmán Tervben. Milyen változások várnak a köz- és felsőoktatásra? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. A jelenlegi terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.
Két hete még 17 éves tankötelezettségi korhatárról volt szó
Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek két hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.
| 14 éves kor | 15 éves kor | 16 éves kor | 17 éves kor | 18 éves kor |
| Horvátország, Koszovó, Törökország | Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, Szlovénia | Anglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia | Litvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, Oroszország | Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország |
Az Eurydice 2009-es adatai alapján Magyarországon kívül mindössze három európai ország - Belgium, Hollandia és Németország - ír elő tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget. Németország tartományaiban különböznek a szabályok, de a diákoknak legalább tíz-tizenkét éven keresztül kell tanulniuk, az utolsó éveket azonban már részidős képzés formájában is teljesíthetik. A belga középiskolások is megkapják ezt a kedvezményt, tizenötödik életévük betöltése után levelező és esti képzések közül is választhatnak.
Tiltakoznak a tanári szakszervezetek
Egyik pedagógus szakszervezet sem tartja elfogadható lépésnek a tankötelezettség tizenöt éves korra csökkentését. Mendrey László, a Pedagusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a módosítást semmi nem indokolja, ezért nem érti, "hogyan merülhetett fel a XXI. században". A Pedagógusok Szakszervezete szerint így diákok százezrei lépnek majd ki az iskolarendszerből használható szakma és tudás nélkül.
A szakszervezeti vezetők véleményét itt olvashatod el.
eduline/MTI
