Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgást felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is kötelezővé tennék.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy fővárosi konzultáción azt mondta, a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár a tanácskozás után az MTI kérdésére elmondta: a koncepció kidolgozásakor mintegy 5-6 milliárd forintos plusz költségigénnyel számoltak a bevezető évben, ez a pluszköltség többek között az óraszámok emelkedése miatt merül fel.
Százmilliárdokba kerül az új közoktatási törvény bevezetése - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hozzátette: alsó tagozaton heti öt testnevelésórával számolnak. Felső tagozaton és középiskolában - ahol felmenő rendszerben, fokozatosan lépne életbe a rendelkezés - három plusz kétórás időszerkezetet terveznek, azaz három óra szerepelne a délelőtti órarendben, kettő pedig a kora délutáni órákban. Ez utóbbiak játékosabb sportfoglalkozások lennének - mondta. A délutáni két órát a rendszeresen sportoló vagy egyesületbe járó diákok ezen az úton is teljesíthetnék - jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy
elegendő tornaterem áll-e rendelkezésre
az intézkedés bevezetéséhez, úgy nyilatkozott: jelenleg is folynak a közgazdasági számítások arról, milyen infrastrukturális vonzata van az intézkedésnek, hogy az ténylegesen megvalósítható legyen. Ezres nagyságrendben van szükség tornatermek építésére - mondta, hozzátéve: erre több államtitkárság uniós projektekből kíván forrásokat biztosítani. Példaként említette, hogy a sport államtitkárság tízmilliárdos nagyságrendű beruházásban gondolkodik még ebben az évben.
A tervezet rögzíti azt is, hogy a közoktatás ötödik évfolyamától a mindennapos testnevelés keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van. A koncepciót - amelynek jelenleg közigazgatási egyeztetése zajlik - várhatóan márciusban tárgyalja a kormány.
Elfogadták, majd visszatáncoltak: nyár óta tárgyalnak a heti öt testnevelésóráról
A mindennapos testnevelés tavaly nyáron már felmerült az elképzelések között az Országgyűlésben. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt július 2-án nyújtották be Fidesz-KDNP-s politikusok, és abban egyebek mellett az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tették volna a mindennapi, heti öt kötelező testnevelés órát.
A heti öt testnevelésóra bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmazták volna. Később azonban az oktatási bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szakmapolitikai egyeztetések szükségességére hivatkozva kivette a mindennapi testnevelésórákra vonatkozó rendelkezéseket az eredeti javaslatból.
Az eredeti javaslat miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke, Kerpen Gábor július elején levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz. Az érdekvédő szerint a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik, és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként.
eduline/MTI
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
