Újabb változás: már ősztől kötelező lesz a heti öt testnevelésóra

Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgást felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is kötelezővé tennék.

  • Eduline
Az alsó tagozatosoknak már ősztől kötelező
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy fővárosi konzultáción azt mondta, a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár a tanácskozás után az MTI kérdésére elmondta: a koncepció kidolgozásakor mintegy 5-6 milliárd forintos plusz költségigénnyel számoltak a bevezető évben, ez a pluszköltség többek között az óraszámok emelkedése miatt merül fel. Százmilliárdokba kerül az új közoktatási törvény bevezetése - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzátette: alsó tagozaton heti öt testnevelésórával számolnak. Felső tagozaton és középiskolában - ahol felmenő rendszerben, fokozatosan lépne életbe a rendelkezés - három plusz kétórás időszerkezetet terveznek, azaz három óra szerepelne a délelőtti órarendben, kettő pedig a kora délutáni órákban. Ez utóbbiak játékosabb sportfoglalkozások lennének - mondta. A délutáni két órát a rendszeresen sportoló vagy egyesületbe járó diákok ezen az úton is teljesíthetnék - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy elegendő tornaterem áll-e rendelkezésre az intézkedés bevezetéséhez, úgy nyilatkozott: jelenleg is folynak a közgazdasági számítások arról, milyen infrastrukturális vonzata van az intézkedésnek, hogy az ténylegesen megvalósítható legyen. Ezres nagyságrendben van szükség tornatermek építésére  - mondta, hozzátéve: erre több államtitkárság uniós projektekből kíván forrásokat biztosítani. Példaként említette, hogy a sport államtitkárság tízmilliárdos nagyságrendű beruházásban gondolkodik még ebben az évben.

A tervezet rögzíti azt is, hogy a közoktatás ötödik évfolyamától a mindennapos testnevelés keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van. A koncepciót - amelynek jelenleg közigazgatási egyeztetése zajlik - várhatóan márciusban tárgyalja a kormány.

Elfogadták, majd visszatáncoltak: nyár óta tárgyalnak a heti öt testnevelésóráról

A mindennapos testnevelés tavaly nyáron már felmerült az elképzelések között az Országgyűlésben. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt július 2-án nyújtották be Fidesz-KDNP-s politikusok, és abban egyebek mellett az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tették volna a mindennapi, heti öt kötelező testnevelés órát. A heti öt testnevelésóra bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmazták volna. Később azonban az oktatási bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szakmapolitikai egyeztetések szükségességére hivatkozva kivette a mindennapi testnevelésórákra vonatkozó rendelkezéseket az eredeti javaslatból.

Az eredeti javaslat miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke, Kerpen Gábor július elején levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz. Az érdekvédő szerint a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik, és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként.

eduline/MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.