Tíznapos kényszerszünetet tartanak a fűtésszámla miatt egy borsodi iskolában

Tanítási szünetet rendeltek el tíz napra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsődobszán, mert csak így tudnak spórolni a költségeken, és a hatalmas fűtésszámlát nem bírják fizetni.

  • Eduline
A kiesett tanítási időszakot szombatonként pótolják majd tavasszal. A szünet "segítségével" több százezer forintos megtakarítást remélnek - mondta Ignáczné Brunclik Edina, a település jegyzője.

Kitért arra, hogy Felsődobsza 2010 óta a csobád-hernádszentandrási körjegyzőséghez tartozik, és már akkor kiderült, gondok vannak az iskolával, illetve a finanszírozással. A tényleges problémával azonban a legutóbbi költségvetés tárgyalásánál szembesültek. Hozzátette: decemberben egymillió forint volt a fűtésszámlája az iskolának, emellett fizetni kell a béreket, az áram-, vízdíjat és egyéb kiadásokat.

Egyre több kistelepülési iskola kerül bajba
MTI / Balázs Attila

Luterán András, Felsődobsza polgármestere (Fidesz-KDNP) közölte: a 143 diákkal rendelkező oktatási intézményt négy abaúji önkormányzat tartja fenn, Felsődobsza, Hernádkércs, Nagykinizs és Szentistvánbaksa, a településeknek azonban nincs annyi pénzük, hogy a költségeket fedezni tudják, ezért rendelték el a kényszerszünetet. Hozzátette: a tíz napos szünettel - amely a hétvégékkel két hetet tesz ki - 6-800 ezer forintos megtakarítást érhetnek el. Márciusban pedig - talán már az időjárás is enyhül - nem gázzal, hanem adományfa segítségével, a vegyes tüzelésű kazánnal fűtik majd az épületet.

A tanítás március 8-án indulhat újra, 19-én pedig bált szerveznek az iskola megmentésére - közölte a polgármester, hozzáfűzve: a pénzügyi nehézség oka az, hogy amíg a gyerekek létszáma - ezzel együtt az állami normatíva - folyamatosan csökkent, a költségek - fűtés, villany, munkabérek - állandóak maradtak. Az új felsődobszai iskolát tavaly szeptemberben adták át, az intézmény felújítása, bővítése 230 millió forintba került, amit pályázati forrásból biztosítottak.

Sorban zárnak be a kistelepülési iskolák

Szeptember óta több Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülés iskolájának működését sodorták veszélybe a rendezetlen közüzemi számlák. A kényszermegoldások skálája az extra téli szünet bevezetésétől a térségben található tanintézmények hálózattá alakításáig terjed, de sok helyen még ez sem elég a működéshez szükséges anyagi háttér biztosításához - a bajba került általános iskolákról bővebben itt olvashatsz.

eduline/mti

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.