Tanodahálózatot hoznak létre hátrányos helyzetű diákoknak

Kincses Sziget - Térségi Tanoda Hálózat elnevezéssel, 150 millió forint uniós támogatással hátrányos helyzetű, főleg cigány származású gyerekeknek indul tanodai program Borsod-Abaúj-Zemplén megye leghátrányosabb helyzetű településein.

  • Eduline

Káló Károly tájékoztatása szerint a projekt az előkészítést követően - a szendrőládi Bhim Rao Egyesület koordinálásával - március 1-jén indul el Edelényben, Szendrőládon, Szendrőn, Perkupán és Bódvaszilason.

 

A program célja a minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel való elősegítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségek esélyegyenlősége érdekében.

 

A szendrőládi egyesület az elmúlt év végén kezdte meg a projekt kidolgozását azért, hogy csaknem 250 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskola felső tagozatán vagy középiskolában tanuló gyermek tanórán kívüli oktatása megvalósulhasson, iskolai hátrányaikat leküzdhessék.

 

A program olyan pedagógiai módszereket vezet be, amelyek elősegítik a családias légkör kialakítását a tanodákban, növelik a diákok önbizalmát, és olyan élményekhez juttathatják őket, amelyek jobb sorban élő iskolatársaik számára természetesek; ehhez a térség pedagógusainak minden tudására szükség van - tette hozzá a projekt vezetője.

 

A tanodai foglalkozások mellett pályaorientációs, drogprevenciós, kulturális és szabadidős programok is szerepelnek a tanodai órákon, nagy hangsúlyt kap továbbá a nyelvoktatás és az informatikai képzés is.

 

A 150 millió forint uniós forrásból megvalósuló, 2012 augusztusáig tartó projekt keretében az öt tanoda számítástechnikai berendezéseket, bútorokat, oktatási segédeszközöket, a szabadidő eltöltésére alkalmas játékokat, sporteszközöket kap.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.