Bajban vannak az afgán lányiskolák, nincs pénz a működésre

Veszélybe került az afganisztáni lányok iskoláztatásában az elmúlt kilenc évben elért eredmény, mert a kabuli kormány és az adományozó országok nem fordítanak elég pénzt e célra - figyelmeztetett tizenhat nem kormányzati szervezet csütörtökön ismertetett jelentésében.

  • Eduline

Afganisztánban jelenleg 2,4 millió lány jár iskolába, szemben a 2001-ben mért ötezerrel. Az abban az évben megbuktatott, vallási fanatikus muzulmán tálib rendszer ugyanis tiltotta a lányok iskoláztatását.

 

Az Oxfam és a Care segélyszervezet, valamint tizennégy afgán nem kormányzati szervezet szerint azonban mivel az adományozók mostanában a fejlesztés helyett mindinkább a tálib lázadók leverésére összpontosítják figyelmüket, a közbiztonság pedig az ország számos régiójában egyre csak romlik, fennáll a veszély, hogy szertefoszlik a lányok iskoláztatása terén elért eredmény.
Lányiskola Afganisztánban 2002-ben
Wikipedia

A lányok oktatása akadályokba ütközik, sokak számára nehezen hozzáférhető és a minőséggel is gondok adódnak - derül ki a fent említett szervezetek által tavaly a 34 afganisztáni tartomány felében 1600 kislány, szülő és tanár megkérdezésével készített felmérésből.

 

A megkérdezettek a lányok iskoláztatását akadályozó tényezők közül az első helyen a szegénységet említették; így nyilatkozott a megkérdezettek 41, 2 százaléka. A második helyre a korai vagy kényszerházasságot (39,4 százalék), a biztonság hiányát (32,4 százalék) sorolták.

Az iskolába mégis eljutó lányok gyenge színvonalú oktatásban részesülnek, mert tanáraik képzetlenek vagy rosszul képzettek, hiányoznak a lányiskolák, s a tanintézmények rosszul felszereltek - állapította meg a jelentés. A dokumentum szerint Afganisztán szempontjából viszont alapvető fontosságú lenne az oktatásba történő befektetés, mert egy művelt nő jobban képes megvédeni értékeit, egészségben felnevelni gyermekeit és hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.