Veszélybe került az afganisztáni lányok iskoláztatásában az elmúlt kilenc évben elért eredmény, mert a kabuli kormány és az adományozó országok nem fordítanak elég pénzt e célra - figyelmeztetett tizenhat nem kormányzati szervezet csütörtökön ismertetett jelentésében.
Afganisztánban jelenleg 2,4 millió lány jár iskolába, szemben a 2001-ben mért ötezerrel. Az abban az évben megbuktatott, vallási fanatikus muzulmán tálib rendszer ugyanis tiltotta a lányok iskoláztatását.
Az Oxfam és a Care segélyszervezet, valamint tizennégy afgán nem kormányzati szervezet szerint azonban mivel az adományozók mostanában a fejlesztés helyett mindinkább a tálib lázadók leverésére összpontosítják figyelmüket, a közbiztonság pedig az ország számos régiójában egyre csak romlik, fennáll a veszély, hogy szertefoszlik a lányok iskoláztatása terén elért eredmény.
A lányok oktatása akadályokba ütközik, sokak számára nehezen hozzáférhető és a minőséggel is gondok adódnak - derül ki a fent említett szervezetek által tavaly a 34 afganisztáni tartomány felében 1600 kislány, szülő és tanár megkérdezésével készített felmérésből.
A megkérdezettek a lányok iskoláztatását akadályozó tényezők közül az első helyen a szegénységet említették; így nyilatkozott a megkérdezettek 41, 2 százaléka. A második helyre a korai vagy kényszerházasságot (39,4 százalék), a biztonság hiányát (32,4 százalék) sorolták.Az iskolába mégis eljutó lányok gyenge színvonalú oktatásban részesülnek, mert tanáraik képzetlenek vagy rosszul képzettek, hiányoznak a lányiskolák, s a tanintézmények rosszul felszereltek - állapította meg a jelentés. A dokumentum szerint Afganisztán szempontjából viszont alapvető fontosságú lenne az oktatásba történő befektetés, mert egy művelt nő jobban képes megvédeni értékeit, egészségben felnevelni gyermekeit és hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
