Bajban vannak az afgán lányiskolák, nincs pénz a működésre

Veszélybe került az afganisztáni lányok iskoláztatásában az elmúlt kilenc évben elért eredmény, mert a kabuli kormány és az adományozó országok nem fordítanak elég pénzt e célra - figyelmeztetett tizenhat nem kormányzati szervezet csütörtökön ismertetett jelentésében.

  • Eduline

Afganisztánban jelenleg 2,4 millió lány jár iskolába, szemben a 2001-ben mért ötezerrel. Az abban az évben megbuktatott, vallási fanatikus muzulmán tálib rendszer ugyanis tiltotta a lányok iskoláztatását.

Az Oxfam és a Care segélyszervezet, valamint tizennégy afgán nem kormányzati szervezet szerint azonban mivel az adományozók mostanában a fejlesztés helyett mindinkább a tálib lázadók leverésére összpontosítják figyelmüket, a közbiztonság pedig az ország számos régiójában egyre csak romlik, fennáll a veszély, hogy szertefoszlik a lányok iskoláztatása terén elért eredmény.

Lányiskola Afganisztánban 2002-ben
Wikipedia

A lányok oktatása akadályokba ütközik, sokak számára nehezen hozzáférhető és a minőséggel is gondok adódnak - derül ki a fent említett szervezetek által tavaly a 34 afganisztáni tartomány felében 1600 kislány, szülő és tanár megkérdezésével készített felmérésből.

A megkérdezettek a lányok iskoláztatását akadályozó tényezők közül az első helyen a szegénységet említették; így nyilatkozott a megkérdezettek 41, 2 százaléka. A második helyre a korai vagy kényszerházasságot (39,4 százalék), a biztonság hiányát (32,4 százalék) sorolták.

Az iskolába mégis eljutó lányok gyenge színvonalú oktatásban részesülnek, mert tanáraik képzetlenek vagy rosszul képzettek, hiányoznak a lányiskolák, s a tanintézmények rosszul felszereltek - állapította meg a jelentés. A dokumentum szerint Afganisztán szempontjából viszont alapvető fontosságú lenne az oktatásba történő befektetés, mert egy művelt nő jobban képes megvédeni értékeit, egészségben felnevelni gyermekeit és hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

MTI 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.