Veszélybe került az afganisztáni lányok iskoláztatásában az elmúlt kilenc évben elért eredmény, mert a kabuli kormány és az adományozó országok nem fordítanak elég pénzt e célra - figyelmeztetett tizenhat nem kormányzati szervezet csütörtökön ismertetett jelentésében.
Afganisztánban jelenleg 2,4 millió lány jár iskolába, szemben a 2001-ben mért ötezerrel. Az abban az évben megbuktatott, vallási fanatikus muzulmán tálib rendszer ugyanis tiltotta a lányok iskoláztatását.
Az Oxfam és a Care segélyszervezet, valamint tizennégy afgán nem kormányzati szervezet szerint azonban mivel az adományozók mostanában a fejlesztés helyett mindinkább a tálib lázadók leverésére összpontosítják figyelmüket, a közbiztonság pedig az ország számos régiójában egyre csak romlik, fennáll a veszély, hogy szertefoszlik a lányok iskoláztatása terén elért eredmény.
A lányok oktatása akadályokba ütközik, sokak számára nehezen hozzáférhető és a minőséggel is gondok adódnak - derül ki a fent említett szervezetek által tavaly a 34 afganisztáni tartomány felében 1600 kislány, szülő és tanár megkérdezésével készített felmérésből.
A megkérdezettek a lányok iskoláztatását akadályozó tényezők közül az első helyen a szegénységet említették; így nyilatkozott a megkérdezettek 41, 2 százaléka. A második helyre a korai vagy kényszerházasságot (39,4 százalék), a biztonság hiányát (32,4 százalék) sorolták.Az iskolába mégis eljutó lányok gyenge színvonalú oktatásban részesülnek, mert tanáraik képzetlenek vagy rosszul képzettek, hiányoznak a lányiskolák, s a tanintézmények rosszul felszereltek - állapította meg a jelentés. A dokumentum szerint Afganisztán szempontjából viszont alapvető fontosságú lenne az oktatásba történő befektetés, mert egy művelt nő jobban képes megvédeni értékeit, egészségben felnevelni gyermekeit és hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
MTI
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
