Vészesen romlik a földrajzoktatás színvonala Nagy-Britanniában, az oktatási hivatal friss felmérése szerint minden második állami iskolában rendkívül gyenge a diákok földrajztudása, az általános iskolák tizedében pedig gyakorlatilag beszüntették a földrajzórákat.
„Az intézmények felében nem ért el olyan szintet a földrajzoktatás, hogy bővíteni tudja a tanulók tudását a lakhelyükről, a hazájukról és a világról” – mondta Christine Gilbert, a kutatás vezetője a Daily Telegraphnak.
A szakemberek szerint a színvonal csökkenésének oka a tanárok felkészületlensége: több száz általános iskolai pedagógus egyáltalán nem tanult földrajzot az egyetemen vagy főiskolán, az órákon sokszor az országok kulturális jellemzőit hangsúlyozzák, ezzel – a felmérés összefoglalója szerint – csak erősítik a diákokban kialakuló sztereotípiákat. Amikor a kutatók az egyik alsós osztályban megkérdezték a gyerekeket, hogy mit tudnak Indiáról, a jógán és a színes ruhákon kívül mindössze annyit mondtak, hogy ott elefántháton utaznak az emberek.
A középiskolákban a tantárgyat gyakran a történelemmel ötvözik, ahol pedig külön oktatják, ott folyamatosan csökkentik a földrajzórák számát – nem meglepő, hogy a legtöbb középiskolás nem tudja használni a térképet, nem tud elhelyezni országokat, hegységeket és fővárosokat.
A tantárgy súlyának csökkenése miatt egyre kevesebb brit diák érettségizik földrajzból: 2007-ben 97, 2009-ben már 137 középiskolában – tehát az állami iskolák mintegy tizedében – egyetlen diák sem vizsgázott a tantárgyból. Magyarországon ezzel szemben a földrajz egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak az őszi előrehozott érettségin: majdnem hétezren vizsgáztak belőle középszinten.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
