Siralmas a középiskolások földrajztudása: elhasaltak a brit iskolák

Vészesen romlik a földrajzoktatás színvonala Nagy-Britanniában, az oktatási hivatal friss felmérése szerint minden második állami iskolában rendkívül gyenge a diákok földrajztudása, az általános iskolák tizedében pedig gyakorlatilag beszüntették a földrajzórákat.

  • Eduline

„Az intézmények felében nem ért el olyan szintet a földrajzoktatás, hogy bővíteni tudja a tanulók tudását a lakhelyükről, a hazájukról és a világról” – mondta Christine Gilbert, a kutatás vezetője a Daily Telegraphnak.

A szakemberek szerint a színvonal csökkenésének oka a tanárok felkészületlensége: több száz általános iskolai pedagógus egyáltalán nem tanult földrajzot az egyetemen vagy főiskolán, az órákon sokszor az országok kulturális jellemzőit hangsúlyozzák, ezzel – a felmérés összefoglalója szerint – csak erősítik a diákokban kialakuló sztereotípiákat. Amikor a kutatók az egyik alsós osztályban megkérdezték a gyerekeket, hogy mit tudnak Indiáról, a jógán és a színes ruhákon kívül mindössze annyit mondtak, hogy ott elefántháton utaznak az emberek.

A középiskolákban a tantárgyat gyakran a történelemmel ötvözik, ahol pedig külön oktatják, ott folyamatosan csökkentik a földrajzórák számát – nem meglepő, hogy a legtöbb középiskolás nem tudja használni a térképet, nem tud elhelyezni országokat, hegységeket és fővárosokat.

A tantárgy súlyának csökkenése miatt egyre kevesebb brit diák érettségizik földrajzból: 2007-ben 97, 2009-ben már 137 középiskolában – tehát az állami iskolák mintegy tizedében – egyetlen diák sem vizsgázott a tantárgyból. Magyarországon ezzel szemben a földrajz egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak az őszi előrehozott érettségin: majdnem hétezren vizsgáztak belőle középszinten.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.