Siralmas a középiskolások földrajztudása: elhasaltak a brit iskolák

Vészesen romlik a földrajzoktatás színvonala Nagy-Britanniában, az oktatási hivatal friss felmérése szerint minden második állami iskolában rendkívül gyenge a diákok földrajztudása, az általános iskolák tizedében pedig gyakorlatilag beszüntették a földrajzórákat.

  • Eduline

„Az intézmények felében nem ért el olyan szintet a földrajzoktatás, hogy bővíteni tudja a tanulók tudását a lakhelyükről, a hazájukról és a világról” – mondta Christine Gilbert, a kutatás vezetője a Daily Telegraphnak.

A szakemberek szerint a színvonal csökkenésének oka a tanárok felkészületlensége: több száz általános iskolai pedagógus egyáltalán nem tanult földrajzot az egyetemen vagy főiskolán, az órákon sokszor az országok kulturális jellemzőit hangsúlyozzák, ezzel – a felmérés összefoglalója szerint – csak erősítik a diákokban kialakuló sztereotípiákat. Amikor a kutatók az egyik alsós osztályban megkérdezték a gyerekeket, hogy mit tudnak Indiáról, a jógán és a színes ruhákon kívül mindössze annyit mondtak, hogy ott elefántháton utaznak az emberek.

A középiskolákban a tantárgyat gyakran a történelemmel ötvözik, ahol pedig külön oktatják, ott folyamatosan csökkentik a földrajzórák számát – nem meglepő, hogy a legtöbb középiskolás nem tudja használni a térképet, nem tud elhelyezni országokat, hegységeket és fővárosokat.

A tantárgy súlyának csökkenése miatt egyre kevesebb brit diák érettségizik földrajzból: 2007-ben 97, 2009-ben már 137 középiskolában – tehát az állami iskolák mintegy tizedében – egyetlen diák sem vizsgázott a tantárgyból. Magyarországon ezzel szemben a földrajz egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak az őszi előrehozott érettségin: majdnem hétezren vizsgáztak belőle középszinten.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.