Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Az intézmények felében nem ért el olyan szintet a földrajzoktatás, hogy bővíteni tudja a tanulók tudását a lakhelyükről, a hazájukról és a világról” – mondta Christine Gilbert, a kutatás vezetője a Daily Telegraphnak.
A szakemberek szerint a színvonal csökkenésének oka a tanárok felkészületlensége: több száz általános iskolai pedagógus egyáltalán nem tanult földrajzot az egyetemen vagy főiskolán, az órákon sokszor az országok kulturális jellemzőit hangsúlyozzák, ezzel – a felmérés összefoglalója szerint – csak erősítik a diákokban kialakuló sztereotípiákat. Amikor a kutatók az egyik alsós osztályban megkérdezték a gyerekeket, hogy mit tudnak Indiáról, a jógán és a színes ruhákon kívül mindössze annyit mondtak, hogy ott elefántháton utaznak az emberek.
A középiskolákban a tantárgyat gyakran a történelemmel ötvözik, ahol pedig külön oktatják, ott folyamatosan csökkentik a földrajzórák számát – nem meglepő, hogy a legtöbb középiskolás nem tudja használni a térképet, nem tud elhelyezni országokat, hegységeket és fővárosokat.
A tantárgy súlyának csökkenése miatt egyre kevesebb brit diák érettségizik földrajzból: 2007-ben 97, 2009-ben már 137 középiskolában – tehát az állami iskolák mintegy tizedében – egyetlen diák sem vizsgázott a tantárgyból. Magyarországon ezzel szemben a földrajz egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak az őszi előrehozott érettségin: majdnem hétezren vizsgáztak belőle középszinten.
eduline
