Vészesen romlik a földrajzoktatás színvonala Nagy-Britanniában, az oktatási hivatal friss felmérése szerint minden második állami iskolában rendkívül gyenge a diákok földrajztudása, az általános iskolák tizedében pedig gyakorlatilag beszüntették a földrajzórákat.
„Az intézmények felében nem ért el olyan szintet a földrajzoktatás, hogy bővíteni tudja a tanulók tudását a lakhelyükről, a hazájukról és a világról” – mondta Christine Gilbert, a kutatás vezetője a Daily Telegraphnak.
A szakemberek szerint a színvonal csökkenésének oka a tanárok felkészületlensége: több száz általános iskolai pedagógus egyáltalán nem tanult földrajzot az egyetemen vagy főiskolán, az órákon sokszor az országok kulturális jellemzőit hangsúlyozzák, ezzel – a felmérés összefoglalója szerint – csak erősítik a diákokban kialakuló sztereotípiákat. Amikor a kutatók az egyik alsós osztályban megkérdezték a gyerekeket, hogy mit tudnak Indiáról, a jógán és a színes ruhákon kívül mindössze annyit mondtak, hogy ott elefántháton utaznak az emberek.
A középiskolákban a tantárgyat gyakran a történelemmel ötvözik, ahol pedig külön oktatják, ott folyamatosan csökkentik a földrajzórák számát – nem meglepő, hogy a legtöbb középiskolás nem tudja használni a térképet, nem tud elhelyezni országokat, hegységeket és fővárosokat.
A tantárgy súlyának csökkenése miatt egyre kevesebb brit diák érettségizik földrajzból: 2007-ben 97, 2009-ben már 137 középiskolában – tehát az állami iskolák mintegy tizedében – egyetlen diák sem vizsgázott a tantárgyból. Magyarországon ezzel szemben a földrajz egyike volt a legnépszerűbb tantárgyaknak az őszi előrehozott érettségin: majdnem hétezren vizsgáztak belőle középszinten.
edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
