Megvan, 2027-ben melyik lett a legjobb magyar egyetem
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
Új tantárgy bevezetését tervezi az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa az evangélikus egyház oktatási szakértőivel nemrégiben folytatott tárgyalás után bejelentette: a jövőben azoknak a diákoknak, akik nem járnak hittanra, erkölcstant kell majd tanulniuk. Konkrétumok – hány éves kortól és milyen óraszámban tanítanak majd erkölcstant a pedagógusok – egyelőre nincsenek, szakmai körökben azonban már most heves vita alakult ki arról, érdemes-e külön tantárgyként oktatni.
„Az elmúlt időszakban a tantárgyakhoz kapcsolódó erkölcsi kérdésfelvetések háttérbe szorultak” – így indokolta Hoffmann Rózsa a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet lapjának az új tantárgy bevezetését.
Pedig a kilencvenes években éppen ezért építették be a Nemzeti Alaptantervbe az ember és társadalom műveltségterületet. Az Országos Közoktatási Intézet embertan műhelyében született meg az az elképzelés, hogy legyen egy olyan tantárgy az iskolákban, amely a leíró embertudományokat – így például a lélektant, a szociológiát és az antropológiát – ötvözi az etikával. Hasonlóra más országokban nem találunk példát: külföldön mindenhol társadalomismeretet, kommunikációt és vallástant oktatnak az általános- és középiskolásoknak, egyes országokban pedig filozófiát, amelyen belül különös hangsúlyt kap az etika.

Az emberismeret heti egy órában kötelező tárgy lett a 7. és 11. évfolyamon, de a sajátosan magyar találmány nem aratott osztatlan sikert. Bár az iskolák egyharmadában bevezették, máshol csak az osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán foglalkoztak a témával, a többi intézményben pedig egyszerűen kihagyták a tantervből. A veszprémi és a miskolci egyetemen, valamint az egri főiskolán bevezették az oktatói képzést, és tankönyvsorozat is készült Etika címmel, a diákok többsége azonban még mindig is nem ismeri a tantárgyat.
Hoffmann Rózsa államtitkár vallásoktatással kapcsolatos terveiről itt olvashatsz.
Erkölcstan - önálló tantárgyként?
A kérdés tehát az, hogy az egyelőre kidolgozás alatt álló erkölcstan milyen viszonyban áll majd a jelenleg oktatott emberismerettel. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, volt közoktatási államtitkár szerint a szakma nem támogatja az erkölcs tantárgyasítását és kiemelését az ember és társadalom műveltségterületből. „A pedagógusok azt mondják, hogy nem lehet az erkölcsöt leválasztani a tárgyi oktatásról. Nincs olyan, hogy rasszizmus elleni tanagyag, ellenben a történelemóra lehetőséget ad egy ilyen etikai kérdés megvitatására. A gyerekek nem értik az erkölcsi mondandót, ha nem kötődik konkrét témához” – mondja.
A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója egyetért a szakértővel. „Fontos, hogy a tantárgy ne szakadjon el az élettől, mert ha túl filozofikus, a gyerekek nem profitálnak belőle” – válaszolja Lukovits Milán arra a kérdésre, hogy el tudná-e képzelni az erkölcs külön oktatását.

Faragó Ferenc, az emberismeret modulhoz készült tankönyvsorozat Etika II. – A viselkedés című kötetének szerzője szerint viszont az erkölcstan önmagában is megáll, oktatásához azonban elengedhetetlen a speciális tanári képzés. „Egy olyan óráról van szó, amelynek az a titka, hogy ne legyen tanóra jellege. Ennek a módszertanát a tanárok egy kiegészítő szakon vagy egy posztgraduális képzésen sajátíthatnák el” – mondja a tankönyvszerző.
Homor Tivadar, az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságának elnöke szintén a tanárképzésre helyezi a hangsúlyt. „Azon túl, hogy az általános emberi kompetenciák elsajátításához a test-lélek-szellem hármasából mindegyik részre szükség van, az emberismeret-oktatás teljes felszámolása azzal a körülbelül ötszáz diplomással szemben se lenne korrekt, akik már megszerezték az ember-, társadalomismeret és etikatanári képesítést” – mondja. Mégsem borúlátó az oktatási államtitkárság kezdeményezésével kapcsolatban, értesülései szerint ugyanis az etikatanárok is részt vehetnek majd az új tantárgy anyagának kidolgozásában.
B.B.
eduline
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.