Diáknak öltözött merénylő ölt meg harmincegy katonát Pakisztánban

A merénylő iskolai egyenruhát vett fel, így jutott be a szigorúan őrzött kiképzőtáborba, ahol harmincegy katonát ölt meg.

  • Eduline

A katonák reggeli gyakorlaton vettek részt laktanyájuk területén, Mardan városában, az ország Afganisztánnal határos részén, ahol számos merényletet követnek el a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szélsőségesek. A hadsereg közlése szerint a merénylő egy kamaszfiú volt, a tálibok szerint viszont a tábor egyik katonája, aki önként jelentkezett náluk a merénylet végrehajtására.

A merénylet óta még több rendőr felügyeli a laktanya bejáratát
MTI

Muhammad Ali, a helyi közigazgatás vezetője elmondta, hogy a támadás következtében - a halottakon kívül - több mint negyven katona megsebesült, polgári személyeknek azonban nem esett bajuk.

 

Egy rendőrtiszt arról számolt be, hogy a merénylőnek iskolai egyenruhában sikerült behatolnia az egyébként szigorúan ellenőrzött kiképzőtáborba. Ugyanott legutóbb 2006-ban történt hasonlóan véres merénylet, amely 35 katona életét oltotta ki. A súlyos sérülteket helikopterrel a tartományi székváros, Pesavar egyik kórházába szállították.

 MTI

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.