Szeptember óta több Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülés iskolájának működését sodorták veszélybe a rendezetlen közüzemi számlák. A kényszermegoldások skálája az extra téli szünet bevezetésétől a térségben található tanintézmények hálózattá alakításáig terjed, de sok helyen még ez sem elég a működéshez szükséges anyagi háttér biztosításához. Körkép.
„Inkább a fűtésen spórolunk, csak ki tudjuk fizetni a pedagógusok bérét” – mondja Juhász József, a Győr-Moson-Sopron megyei Hédervár polgármestere. A település iskolájának működtetési költségei hat-nyolc éve folyamatosan nőnek, a diákokért járó állami normatíva azonban több éve stagnál. A térségben már most is tagiskolai rendszerben zajlik az oktatás, így ugyanis olcsóbb: Mecsérről a felső tagozatot, Lipótról az alsósokat és a felsősöket is a hédervári iskolába vették át. A közüzemi számlák azonban még így is magasak, úgyhogy az önkormányzat alternatív fűtési megoldásokon – hőszivattyús, biogázos vagy éppen biomasszás erőmű létrehozásán – gondolkodik, ehhez azonban állami támogatásra lesz szükség.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn sem sokkal jobb a helyzet. Az általános iskolában a megszokottnál egy héttel később kezdődött a tanítás januárban, így spórolt az intézmény a fűtésköltségen, miután a húszmillió forintnyi lejárt közüzemi tartozást felhalmozó önkormányzathoz nem fordulhattak támogatásért. A megyében Jásztelken, Tiszaburán és Jászladányban is hasonló problémával küzdenek az iskolák. „A téli szünet meghosszabbításánál sokkal nagyobb baj, hogy a gyerekek december közepe óta nem kapnak tízórait, ebédet és uzsonnát sem” – mondta egy tiszaburai szülő a szoljon.hu-nak.
A bajba került települések közül mégis a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmány vált igazán hírhedtté. Ősszel a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában több hétig nem volt tanítás, az önkormányzat tízmillió forintos tartozása miatt ugyanis kikapcsolták a gázt. Az elmaradt órákat a hétvégéken és a nyári szünetben kell majd pótolni. A vilmányi rendkívüli szünetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ahol a tanári fizetések is csúsznak
Tavaly négy egercsehi tanár fordult munkaügyi bírósághoz, mert nem kapták meg a túlórákért és a vásárolt szakkönyvekért járó pénzt, az Egerből ingázók pedig az útiköltséget fedező támogatást. A pert megnyerték, az ítélet december elején emelkedett jogerőre, de az elmaradt járandóságot végül csak januárban kapták meg, ehavi fizetésük teljesítése pedig várhatóan csúszni fog. Az egercsehi polgármester korábban úgy nyilatkozott, nem biztos, hogy a következő hónapokban ki tudják majd fizetni a béreket, az iskola idén ugyanis a korábbinál tizenkét millió forinttal alacsonyabb állami normatívát kapott.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyszekeres iskolájának pedagógusai szintén heteket vártak a fizetésükre novemberben. Az önkormányzat végül hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni az októberi béreket, amelyekkel nemcsak az iskola, hanem a helyi óvoda munkatársainak is tartoztak. Hasonló késésekre a gázproblémáiról elhíresült vilmányi és tiszabői intézményekben is volt példa.
Az átszervezés sem mindig menti meg az iskolákat
„Az energiaárak hihetetlen emelkedésének és az állami normatíva csökkenésének együttese áll az iskolákat sújtó nehézségek mögött. Ezeken az egy-háromezer fős településeken a helyi adók nem fedezik a költségeket, és nincs más bevételük, csak amit az államtól kapnak” – válaszolta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra a kérdésre, hogy elsősorban miért a kistelepülések iskolái kerülnek ilyen nehéz helyzetbe.
A PDSZ vezetője szerint - bár a tagiskolai rendszer kidolgozásával valóban spórolhatnak az intézmények - azt semmi nem garantálja, hogy a térségi iskolahálózat jól fog működni. Az alternatív energiaforrásokra való átállással pedig az a probléma, hogy kormányzati támogatásra csak önrész felmutatása esetén lehet pályázni – amit épp a szegényebb települések nem tudnak vállalni.
B.B.edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
