Nem bírt a diákkal, ugrókötéllel kötözte a székhez

Ugrókötéllel kötözött a székhez egy hatéves hiperaktív diákot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karcsa általános iskolájának egyik tanára - állítja a gyerek édesapja, aki feljelentést tett a rendőrségen.

  • Eduline
Mobiltelefonnal felvett verekedések, tettlegességig fajuló tanár-szülő konfliktusok és a verbális agresszió minden formája - egy friss felmérés szerint minden tizedik diákot ért már bántalmazás az iskolában, a kiabálás, a megszégyenítés és a káromkodás pedig lassacskán mindennapossá válik az osztálytermekben. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az ötgyerekes férfi szerint elsős fiát még decemberben kötözte székhez a napközis tanárnő, mert a diák engedély nélkül vitt radírt harmadikos testvérének. A hiperaktívnak minősített kisfiú nem számolt be otthon az esetről, viszont másnap éjjel felsírt álmában, és azt kérte a szüleitől, hogy írassák ki a napköziből, mert fél, hogy megint megkötözik - írja a Roma Sajtóközpont.

Az apa beszámolója szerint horzsolások voltak a gyerek mellkasán. Bár ezekről nem készült orvosi látleletet, panaszt tettek az igazgatónál. A napközis tanárnő elismerte, hogy megkötözte a tanulót, mert „nem bírt vele”.

Az apa feljelentést tett a rendőrségen, személyi szabadság megsértése miatt nyomozás is indult - mondta Egyedné Novodonszki Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának helyettes vezetője.

Bakos Istvánné, a karcsai Általános Művelődési Központ igazgatója nem nyilatkozik a rendőrségi eljárás befejezéséig, azt azonban elárulta, hogy a napközis tanárnő még mindig az iskolában dolgozik.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok országgyűlési biztosa szerint az iskolaigazgató fegyelmi eljárást indíthat a rendőrségi feljelentés után, de dönthet úgy is, hogy azt az eljárás befejezése után teszi meg.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.