Ingyen lakással és osztálytermi reklámmal mentik az iskolákat

Becsődölt az iskolamentési kísérlet a Pest megyei Kemencén. 2010 nyarán még ingyen lakást ajánlott az önkormányzat azoknak a szülőknek, akik vállalták, hogy a helyi általános iskolába járatják gyerekeiket, ma azonban már az épület gázszámlájának kifizetése is megoldhatatlan feladatnak tűnik. A csökkenő diáklétszám és a szegényes oktatási finanszírozás országszerte szokatlan megoldások kipróbálására kényszerítette a polgármestereket és az intézményvezetőket. Van, ahol "házat gyermekért" akcióval, máshol tantermi reklámmal próbálták elkerülni az iskolák megszüntetését.

  • Eduline

„Ötvenhét-hatvanmilliós tartozásunk van, október óta nem tudtuk befizetni az önkormányzati épületek gázszámláját, és a tanárok bérét is csak nagy nehezen tudjuk összeszedni, az elmúlt hónapokban többször késve kapták meg a fizetésüket. Önerőből nem tudjuk sokáig működtetni az iskolát, ha nem kapunk segítséget, be kell zárnunk” – mondja Bedros János, a Pest megyei Kemence polgármestere. Az alig több mint ezer lakosú település általános iskolája már tavaly veszélybe került, akkor a gyereklétszámmal volt gond, ezért az előző polgármester többgyermekes családokat költöztetett az üresen álló házakba.

Van, ahol az előírt diáklétszám, máshol a pénz hiányzik az iskola működtetéséhez

A szülőknek nem kellett bérleti díjat fizetniük, cserébe azonban vállalniuk kellett, hogy a gyerekeiket a helyi óvodába és iskolába járatják. A 2010 nyara óta Kemencén élő öt család közül egy ma már a költözést tervezi, a szülők állítása szerint ugyanis az önkormányzat nem segített nekik helyben munkát találni, pedig korábban ezt ígérték. „Most nem a tanulói létszám, hanem a pénzhiány miatt kerültünk bajba, úgyhogy eszembe sem jutott, hogy még egy ilyen akciót elindítsunk. Már csak azért sem, mert a helyiek nem nézték jó szemmel, hogy más településről érkezők ingyen kaptak lakást” – tette hozzá a polgármester, aki arra a kérdésre egyelőre nem tud válaszolni, hogy meddig működhet az iskola plusz források nélkül. Az intézményben kilencvenhárom diák tanul, és tizenhat főállású tanár dolgozik. Ha az iskola megszűnik, ők biztosan elveszítik az állásukat. A kemencei iskolamentés kudarcáról szóló cikkünket itt olvashatod el.

Tápszentmiklós: náluk működött
A 2007-ben megszüntetett Lengyel Gyula Szakközépiskola volt tanárai és diákjai idén kezdtek "újraindítási" akcióba, szerintük ugyanis a jelenlegi budapesti városvezetés nem zárkózik el az intézmény működtetésétől - igaz, az újraindításhoz anyagi segítséget nem tud adni. A kezdeményezők - köztük Pécsi Ágnes, a Pedagógusok Szakszervezetének 2010 februárjában nyilvános üzengetések közepette leváltott alelnöke, aki korábban a szakközépiskola bezárása ellen indított, kórházi véget érő éhségsztrájkja miatt vált ismertté - aláírásgyűjtésbe kezdtek, honlapjukon eddig negyvennyolcan jelezték, hogy támogatnák az ötletet. Tíz-, tizenöt- és húszezer forintos támogatási jegyeket bocsátanak majd ki, ezeket vásárolhatják meg azok, akik hozzájárulnak a szakközépiskola elindításához.

„Valamit nagyon elronthattak Kemencén” – ezt már Kovács József, Tápszentmiklós polgármestere mondja, aki három és fél évvel ezelőtt indította el a „házat gyermekért” akciót. A Győr-Moson-Sopron megyei település általános iskolája 2007 nyarán került veszélybe, az ötödik évfolyamra az előírtnál eggyel kevesebb diák járt. Az az egy tanuló akkor harminckétmillió forintot ért volna Tápszentmiklósnak, abban az évben vezették be ugyanis a minimum osztálylétszámhoz kötött kistérségi normatívát, vagyis a fenntartó csak akkor kapta meg a gyerekek után járó támogatást, ha az osztályokban a diákok száma elérte a tizennyolcat.

A képviselő-testület úgy döntött, Magyarországon akkor még ismeretlen „módszerrel” szerez diákokat: felújíttatták a falu üresen álló házait, és két évre ingyen lakáshasználatot ajánlottak azoknak a nagycsaládoknak, ahol ötödikes gyerek is volt. Előnyben részesítették azokat a szülőket, akiknek olyan szakmájuk volt, amellyel Győr környékén nagy eséllyel el lehet helyezkedni – végül három családot választottak ki, az iskolában így huszonkét diákkal több kezdte meg a tanévet, még az épületet is bővíteni kellett. 2009-ben megismételték az akciót.

A polgármester azt mondja, ma már mindegyik család fizet bérleti díjat, a két év ugyanis letelt. Ennek ellenére senki nem költözött el, sőt az egyik család meg is vásárolta a házat. „Három és fél év alatt ötvenhat gyerekkel lett több a faluban, hatan közülük már középiskolába járnak. Most biztonságban van az iskola, összesen kétszáztíz diákunk van, úgyhogy nem kell megint családokat toboroznunk” – magyarázza Kovács József. Úgy tudja, az elmúlt években legalább tizenöt-húsz település általános iskoláját mentették meg a „házat gyermekért” akcióval, Mezőőrs, Fertőszéplak mellett – eddig – Kemence is ezek közé tartozott.

Iskolamentési akciók: nem mindig sikerül
laist.com

Reklámbevételekből finanszírozták volna az iskolát

A nagy túlélők közé tartozik a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola is – igaz, a Fejér megyei város középiskoláját merőben szokatlan módszerrel próbálták megmenteni a bezárástól. 2009-ben már több mint tízmillió forinttal tartoztak a gázszolgáltatónak, ezért az egyik szülői értekezleten az az ötlet merült fel, hogy a tantermek falán reklámhelyet biztosíthatnának azoknak a helyi vállalkozóknak, akik anyagilag támogatják az intézményt.

„Végül nem valósíthattunk meg ezt az ötletet, minisztériumi szintről jelezték nekünk, hogy nem helyezhetünk el reklámokat az épületben. Ezért személyesen kerestük meg a cégvezetőket, hogy segítsenek” – magyarázza Gyimesi István igazgató. Az iskola elsősorban szakképzési hozzájárulást kapott, ezt a pénzt azonban – a szigorú szabályok miatt – csak fejlesztésre fordíthatják, a tanári béreket és a számlákat nem fizethetik belőle. Újabb kísérletbe kezdenek: az intézmény nyelvi laborjában nyelviskolát hoznának létre, ennek a bevételeiből finanszíroznák a szakközépiskola működését. Ehhez először akkreditáltatniuk kell a nyelviskolát, az eljárás pedig akár egy évig is eltarthat.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.