Pokorni Zoltán szerint az iskolai integráció ügye ma rosszabbul áll, mint tíz éve, a társadalom többsége pedig az elkülönítést támogatja.
Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke erről szerdán beszélt Budapesten, a Mit mondanak a tények? - Az új közoktatási törvény küszöbén című szakmai műhelysorozat első konferenciáján.
Az Együttnevelés és külön oktatás című tanácskozáson Pokorni Zoltán rámutatott arra: Magyarországon teret nyert, sőt ma már többségi vélemény az oktatási elkülönítés, és néhány éve ez a vélemény harsánnyá is vált. Magyarországon nem pusztán romakérdésként, hanem társadalmi integrációként fogja fel a kormány a közoktatás integrációját - mondta, hozzátéve, az elmúlt években azonban a kormányzatok hibát követtek el, amikor "pályakezdő, felkészületlen pedagógusok jelentek meg ezekben a speciális programokban". Arról is beszélt, hogy ezt a munkát a pedagógusoknak mindössze néhány százalékos bértöbblettel honorálták.
A fideszes szakpolitikus szerint "a középosztály kockázatként fogja fel", hogy gyermekeit a hátrányos helyzetű diákokkal együtt járassa iskolába, ezért "az integrációból kimenekíti" gyermekét. Ez a kistelepülési iskolák gettósodásával jár, amely folyamatnak "a végén vagyunk" - jegyezte meg. Pokorni Zoltán szerint a társadalmi felzárkóztatás eredményességéért az óvodáztatásra kell koncentrálni, és ezt a leghátrányosabb térségekben fel kell karolni.
Óvott attól is, hogy "fő programmá tegyük a felzárkóztató osztályt, a nulladik évfolyamot", az integrációt szerinte inkább azzal lehetne segíteni, hogy a jelenleginél fiatalabb korban mennének óvodába a gyerekek. Véleménye szerint az egész napos iskolát sem kell azonnal bevezetni, annak néhány elemét is megvalósíthatja egy-egy iskola.
Pokorni Zoltán indokoltnak mondta a központi költségvetés nagyobb szerepvállalását a közoktatásban, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha "ezt összekötik a bürokrácia növelésével", akkor a mostaninál jóval centralizáltabb oktatási rendszer jön létre. Magyarországnak két-három éve van a nagy költségű rendszereinek - többi között az oktatásnak - átalakítására - jegyezte meg.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottsága és a Tárki-Tudok szervezésében lezajlott tanácskozáson Pálinkás József, az MTA elnöke nyitó előadásában kiemelte: a közoktatási törvény megalkotásakor adatokon alapuló, tudományos állításokra, tényekre van szükség, olyanokra, amelyek pontosan tükrözik azt a helyzetet, amelynek javítására a törvény létrejön. Adatokból, tényekből kiindulva kell megfogalmazni azokat az állításokat, amelyek az új közoktatási törvény legfontosabb tételei lehetnek - hangsúlyozta.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
