Ilyen lesz a középiskolai felvételi: holnap kezdődnek a vizsgák

Január 21-én kezdődnek meg a középfokú iskolák felvételi eljárásának központi írásbeli felvételi vizsgái, amelyekre több mint 69 ezer vizsgajelentkezést rögzítettek a középiskolák. A negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolásokat felvételi eredményeikről február 10-ig tájékoztatják a vizsgát szervező iskolák, míg beiratkozni június 27. és 29. között lehet majd.

  • Edupress
Idén is megjelentette a hazai középiskolák eredményességi mutatóit a Köznevelés című oktatási hetilap: a lista élén az előző évekhez hasonlóan a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium áll, de dobogós helyezést szerzett a szintén fővárosi ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és a győri Révai Miklós Gimnázium is. A középiskolai rangsort itt találod, a középiskolai felvételi eljárásról szóló legfontosabb tudnivalókat pedig itt olvashatod el.

Az egységes felvételi vizsgákat az érintett hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban január 21-én tartják, a pótló vizsgák január 27-én lesznek. Az általános tantervű képzés 9. évfolyamára és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők január 22-én írhatják meg a felvételi vizsgát, pótló vizsgát pedig január 27-én tehetnek. A négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tavalyi felvételi feldatlapjait és a megoldókulcsot itt találod.

A kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó középiskolák 9. évfolyamára jelentkezők számára január 29-én rendezik meg a központi írásbeli felvételi vizsgát, melynek pótló vizsgáit február 3-án rendezik meg. A központi írásbeli felvételi vizsgák összesen ötszáz intézmény 523 telephelyén zajlanak majd: a 9. évfolyamra jelentkezők 478, a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők 59, míg a nyolc osztályos gimnáziumba jelentkezők 43 intézményben tesznek majd felvételi vizsgát.

2010. december 15-ig a nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra történő általános, illetve tehetséggondozó írásbeli felvételi vizsgákra összesen több mint 69 500 vizsgajelentkezést rögzítettek a középiskolák. A nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező diákok száma ebből 3900, a hat évfolyamos gimnáziumba jelentkezőké ötezer, míg a 9. évfolyamos "általános" középiskolai tantervű jelentkezések száma több mint 57 400 fő.

A középiskolai felvételi következő állomásaként a középiskolák február 21. és március 11. között tartják meg a szóbeli vizsgákat, majd március 16-án teszik közzé az ideiglenes felvételi jegyzéket. A diákok és az általános iskolák április 27-ig kapják meg a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést. Azokban az iskolákban, ahová a felvehető létszám kilencven százalékánál kevesebb diák került be, rendkívüli felvételi eljárást tartanak május 2. és 13. között. Az középiskolai felvételi utolsó lépcsőjeként június 27. és 29. között iratkozhatnak be a diákok a középfokú iskolákba.

Edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.