Új Szó: magyar diáknak magyar iskolába kell járnia

Magyar gyereknek magyar iskolában a helye - hívja fel a figyelmet az Új Szó című pozsonyi napilap, amely szerdán terjedelmes összeállításban foglalkozik a szlovákiai magyar nyelvű oktatással.

  • Eduline

 

"Még mindig él Dél-Szlovákiában az a tévhit, hogy a szlovák iskolába íratott magyar anyanyelvű gyerekek könnyebben érvényesülnek a társadalomban. A szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz" - írja a napilap. 

"Az érvényesülés kulcsa a tehetség és a szorgalom, ehhez viszont a fejlődő gyereknek szüksége van egy nyelvre, amelyben magabiztosan mozog, amelyet bármilyen helyzetben képes használni. Az anyanyelv az a nyelv, amelyen az iskolai feladatok megoldása közben gondolkodik. Ha ennek a nyelvnek a szerepébe két nyelv kerül (esetünkben a szlovák és a magyar), az nyelvi bizonytalanságot okozhat" - fejti ki a lap szakértőkre hivatkozva.

 

Gyurgyík László szociológus szerint ha egy magyar gyerek szlovák iskolába jár, megszakad a kapcsolata a magyar kultúrával. "Amennyiben ugyanilyen családok gyermekei szlovák iskolába jártak, akkor már egyharmad részük élete későbbi szakaszában szlovák nemzetiségűnek vallotta magát" – állítja a szociológus. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a szlovákiai magyar gyermekek nagyjából egyharmada jár szlovák iskolába. Bár a szülők célja legtöbbször a szlovák nyelv jobb elsajátítása, szakértők ezt a nemzetiségváltás kezdeteként értelmezik.

 

Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatásért felelős alelnöke sajtónyilatkozatban rámutatott, hogy Szlovákiában a magyarok részaránya nagyjából 10 százalék, ám a beiratkozási statisztikák sokkal rosszabbak, s az utóbbi években a gyermekek 7-7,5 százalékát íratják be magyar iskolába. "Az önkormányzatok, az egyházak, a civil és vállalkozói szféra együttműködése meghozhatja a beiratkozások várva várt eredményét, miszerint akire számítottunk, az ott van a magyar iskolában" – jegyzi meg a volt oktatásügyi államtitkár.

 

Ozvald Erzsébet, a Híd oktatásügyi szakértője szerint semmi sem bizonyítja a magyar szülők feltételezését, hogy a szlovák iskola könnyebb boldogulást biztosít. "Egykori tanárként is mondhatom, hogy az anyanyelven szerzett ismeret az, amire a gyerek később is támaszkodhat" – állítja Ozvald. Szlovákiában január 15-től február 15-ig zajlanak le az iskolai beiratkozások.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.