Eltörölné a kétszintű érettségit, vizsgatantárggyá tenné a latint a Százak Tanácsa

A Százak Tanácsa alapvetően jónak, támogatandónak tartja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási törvénytervezeteit.

  • Eduline
Túry Gergely

A civil szervezet - amelynek soros elnökségében feladatot vállalt többek között Csoóri Sándor, Duray Miklós, Pozsgay Imre - azt írta keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy egyetértenek a Hoffmann Rózsa államtitkár által képviselt iránnyal.

 

Kiemelték: a közoktatás állami feladat, a vidéki kis iskolákat vissza kell állítani, mert azokra a jövőben is szükség lesz. Álláspontjuk szerint jogos az igény a pedagógus-életpálya kiszámíthatóságára. Meggyőződésük ugyanakkor, hogy nem kétszintű érettségire van szükség, hanem egy színvonalas érettségire; az egyetemi, főiskolai autonómia alapja, hogy felvételi vizsgákat tarthassanak.

 

Kitértek arra is, hogy Magyarországon elég lenne 20-25 állami egyetem (a jelenlegi támogatás jelentős növelésével), illetve a történelmi egyházak egyetemei állami támogatással. Ugyanennyi állami főiskolára is szükség lenne, elsősorban azokban a vidéki városokban, amelyekben nincs egyetem. A többi felsőoktatási intézmény is kapjon kisebb állami támogatást, de ezek döntően piaci alapon működjenek - mutattak rá. (Milyen hatásai lesznek az új felsőoktatási törvénynek a magánfőiskolák működésére és finanszírozására? Összefoglaló cikkünket itt olvashatod.)

 

A Magyarok Világszövetsége nemzeti együttműködési bizottságának ajánlására 1997-ben megalakult szervezet szerint az állam által finanszírozott felsőoktatási intézményekben indokolt a tanulmányi fegyelem megszilárdítása, s követelményként állítható például, hogy a diákképviselők többsége jó átlageredményt elérő hallgató legyen.

 

"Megfontolandó a középfokú tanítóképzés visszaállítása" - írták. Szerintük a középiskolai tanulmányok során egy nyelvből középfokú nyelvvizsgának kötelezőnek kellene lennie, s ahol arra mód van, legyen latin érettségi is. Szorgalmazzák azt is, hogy a tankönyvkiadás zöme kerüljön ismét állami kézbe, az ne csupán üzlet legyen.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.