Nem tetszik az életpályamodell a pedagógusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert. Szerintük a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke
A szakszervezet összegzésében kiemelte: a minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógusi kötelezettségek teljesítése, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Mint írták, ezért nem keverhetőek össze a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis egyrészről a munkáltatói jogok elvonását jelentené, másrészről pedig lehetővé tenné, hogy a szubjektív értékítéletet bevigyék a minősítési eljárásba.

A PSZ rámutatott arra, hogy ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérést jelent, s a feltételeket vizsgáló bizottság bármilyen döntést hozhat. Kifogásolják azt is, hogy a rendszer nem kíván jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon, számos folyamatos munkáltatói kötelezettség mellett.

"Az egész életpályamodell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. Aki mást mond, mást tesz, mint amit elvárnak, az az állását veszítheti el" - fogalmaznak az érdekvédők a PSZ honlapján közzétett dokumentumban, hozzátéve: a koncepció az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között indokolatlan különbséget tesz a keresetüket, illetve a szakmai továbbhaladásukat illetően.

Nem egyeztettek az életpályamodellről a PSZ-szel

A Pedagógusok Szakszervezete kiemelte, hogy nem véleményezője akar lenni egy életpályamodell-koncepciónak, hanem azt igényli, hogy bevonják annak kidolgozásába. Álláspontja szerint ugyanis a pedagógusok életpályamodellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre.

Szervezési problémát okoz szerintük az az elképzelés, amely meghatározott feladatokat, például az osztályfőnöki tevékenységet minősítéshez köti. A tanító például minden esetben ellát osztályfőnöki feladatot is. A PSZ úgy véli, a kis intézményekben ezek az elképzelések megoldhatatlanok. Előállhat például az a helyzet, hogy csak gyakornok áll rendelkezésre. Mint írták, a fizetési fokozatoknak nem lehet közük a kötelező óraszámokhoz, mivel ez kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a rendszert. Nem állapítható meg, hogy a rendszer milyen módon ismeri el a főiskolai szintű végzettséget, az egyetemi szintű végzettséget, illetőleg a különböző szakirányú végzettségeket.

Felvetik: a javaslat szerint az óraadó tanár a jövőben nem foglalkoztatható a közoktatásban? A szakszervezet közölte: a pedagógus életpályája akkor teljes, ha biztosítják számára a szakmai döntéshozatalban való közreműködést, az intézményvezetés feladataiban való részvételt.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.