Nem tetszik az életpályamodell a pedagógusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert. Szerintük a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke

A szakszervezet összegzésében kiemelte: a minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógusi kötelezettségek teljesítése, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Mint írták, ezért nem keverhetőek össze a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis egyrészről a munkáltatói jogok elvonását jelentené, másrészről pedig lehetővé tenné, hogy a szubjektív értékítéletet bevigyék a minősítési eljárásba.

A PSZ rámutatott arra, hogy ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérést jelent, s a feltételeket vizsgáló bizottság bármilyen döntést hozhat. Kifogásolják azt is, hogy a rendszer nem kíván jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon, számos folyamatos munkáltatói kötelezettség mellett.

"Az egész életpályamodell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. Aki mást mond, mást tesz, mint amit elvárnak, az az állását veszítheti el" - fogalmaznak az érdekvédők a PSZ honlapján közzétett dokumentumban, hozzátéve: a koncepció az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között indokolatlan különbséget tesz a keresetüket, illetve a szakmai továbbhaladásukat illetően.

Nem egyeztettek az életpályamodellről a PSZ-szel

A Pedagógusok Szakszervezete kiemelte, hogy nem véleményezője akar lenni egy életpályamodell-koncepciónak, hanem azt igényli, hogy bevonják annak kidolgozásába. Álláspontja szerint ugyanis a pedagógusok életpályamodellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre.

Szervezési problémát okoz szerintük az az elképzelés, amely meghatározott feladatokat, például az osztályfőnöki tevékenységet minősítéshez köti. A tanító például minden esetben ellát osztályfőnöki feladatot is. A PSZ úgy véli, a kis intézményekben ezek az elképzelések megoldhatatlanok. Előállhat például az a helyzet, hogy csak gyakornok áll rendelkezésre. Mint írták,

a fizetési fokozatoknak nem lehet közük a kötelező óraszámokhoz

, mivel ez kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a rendszert. Nem állapítható meg, hogy a rendszer milyen módon ismeri el a főiskolai szintű végzettséget, az egyetemi szintű végzettséget, illetőleg a különböző szakirányú végzettségeket.

Felvetik: a javaslat szerint az óraadó tanár a jövőben nem foglalkoztatható a közoktatásban? A szakszervezet közölte: a pedagógus életpályája akkor teljes, ha biztosítják számára a szakmai döntéshozatalban való közreműködést, az intézményvezetés feladataiban való részvételt.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.