Nem tetszik az életpályamodell a pedagógusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert. Szerintük a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke
A szakszervezet összegzésében kiemelte: a minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógusi kötelezettségek teljesítése, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Mint írták, ezért nem keverhetőek össze a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis egyrészről a munkáltatói jogok elvonását jelentené, másrészről pedig lehetővé tenné, hogy a szubjektív értékítéletet bevigyék a minősítési eljárásba.

A PSZ rámutatott arra, hogy ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérést jelent, s a feltételeket vizsgáló bizottság bármilyen döntést hozhat. Kifogásolják azt is, hogy a rendszer nem kíván jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon, számos folyamatos munkáltatói kötelezettség mellett.

"Az egész életpályamodell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. Aki mást mond, mást tesz, mint amit elvárnak, az az állását veszítheti el" - fogalmaznak az érdekvédők a PSZ honlapján közzétett dokumentumban, hozzátéve: a koncepció az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között indokolatlan különbséget tesz a keresetüket, illetve a szakmai továbbhaladásukat illetően.

Nem egyeztettek az életpályamodellről a PSZ-szel

A Pedagógusok Szakszervezete kiemelte, hogy nem véleményezője akar lenni egy életpályamodell-koncepciónak, hanem azt igényli, hogy bevonják annak kidolgozásába. Álláspontja szerint ugyanis a pedagógusok életpályamodellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre.

Szervezési problémát okoz szerintük az az elképzelés, amely meghatározott feladatokat, például az osztályfőnöki tevékenységet minősítéshez köti. A tanító például minden esetben ellát osztályfőnöki feladatot is. A PSZ úgy véli, a kis intézményekben ezek az elképzelések megoldhatatlanok. Előállhat például az a helyzet, hogy csak gyakornok áll rendelkezésre. Mint írták, a fizetési fokozatoknak nem lehet közük a kötelező óraszámokhoz, mivel ez kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a rendszert. Nem állapítható meg, hogy a rendszer milyen módon ismeri el a főiskolai szintű végzettséget, az egyetemi szintű végzettséget, illetőleg a különböző szakirányú végzettségeket.

Felvetik: a javaslat szerint az óraadó tanár a jövőben nem foglalkoztatható a közoktatásban? A szakszervezet közölte: a pedagógus életpályája akkor teljes, ha biztosítják számára a szakmai döntéshozatalban való közreműködést, az intézményvezetés feladataiban való részvételt.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.