Nem tetszik az életpályamodell a pedagógusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert. Szerintük a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke

A szakszervezet összegzésében kiemelte: a minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógusi kötelezettségek teljesítése, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Mint írták, ezért nem keverhetőek össze a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis egyrészről a munkáltatói jogok elvonását jelentené, másrészről pedig lehetővé tenné, hogy a szubjektív értékítéletet bevigyék a minősítési eljárásba.

A PSZ rámutatott arra, hogy ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérést jelent, s a feltételeket vizsgáló bizottság bármilyen döntést hozhat. Kifogásolják azt is, hogy a rendszer nem kíván jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon, számos folyamatos munkáltatói kötelezettség mellett.

"Az egész életpályamodell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. Aki mást mond, mást tesz, mint amit elvárnak, az az állását veszítheti el" - fogalmaznak az érdekvédők a PSZ honlapján közzétett dokumentumban, hozzátéve: a koncepció az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között indokolatlan különbséget tesz a keresetüket, illetve a szakmai továbbhaladásukat illetően.

Nem egyeztettek az életpályamodellről a PSZ-szel

A Pedagógusok Szakszervezete kiemelte, hogy nem véleményezője akar lenni egy életpályamodell-koncepciónak, hanem azt igényli, hogy bevonják annak kidolgozásába. Álláspontja szerint ugyanis a pedagógusok életpályamodellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre.

Szervezési problémát okoz szerintük az az elképzelés, amely meghatározott feladatokat, például az osztályfőnöki tevékenységet minősítéshez köti. A tanító például minden esetben ellát osztályfőnöki feladatot is. A PSZ úgy véli, a kis intézményekben ezek az elképzelések megoldhatatlanok. Előállhat például az a helyzet, hogy csak gyakornok áll rendelkezésre. Mint írták,

a fizetési fokozatoknak nem lehet közük a kötelező óraszámokhoz

, mivel ez kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a rendszert. Nem állapítható meg, hogy a rendszer milyen módon ismeri el a főiskolai szintű végzettséget, az egyetemi szintű végzettséget, illetőleg a különböző szakirányú végzettségeket.

Felvetik: a javaslat szerint az óraadó tanár a jövőben nem foglalkoztatható a közoktatásban? A szakszervezet közölte: a pedagógus életpályája akkor teljes, ha biztosítják számára a szakmai döntéshozatalban való közreműködést, az intézményvezetés feladataiban való részvételt.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.