Nem kapták meg decemberi fizetésüket a tanárok, később kezdődik a tanítás

Az országosnál egy héttel később kezdődik januárban a tanítás a tiszabői általános iskolában – írta szerdai számában az Új Néplap, amely beszámolt arról is: egy levélben azt tudatták a szerkesztőséggel, hogy a faluban több hivatali és intézményi dolgozó nem kapta meg a január elején esedékes fizetését.

  • Eduline
A tiszabői általános iskola

Az iskola egyik ablakába kihelyezett felirat tájékoztat arról, hogy a félévkezdés január 10-én lesz, több megkérdezett helybeli szerint azért van a csúszás, mert nincs tüzelő az épület fűtésére - olvasható a Szolnok megyei napilapban.

Az újságíróknak többen megerősítették, hogy január 4-ig nem kapták meg decemberi munkabérüket. A cikk szerint a hivatali és intézményi dolgozók mellett a helyettesítő orvos kéthavi díját sem fizette ki a polgármesteri hivatal, ezért a hétfői rendelés már el is maradt.

Farkas Barnabás polgármester az Új Néplapnak cáfolta a munkabérek elmaradását, de jelezte, hogy a következő kifizetéskor már gondjaik lehetnek, hiszen az idén csökkent az állami finanszírozás mértéke. Az iskola későbbi félévkezdéséről azt mondta, annak takarékossági okai vannak, a téli szünet meghosszabbítása máskor is előfordult.

A lapnak beszélt arról is, hogy noha az önkormányzatnak 20 millió forint összegű lejárt közüzemi tartozása és további 150 millió forint adóssága van, egyelőre nem kezdeményeznek adósságrendezési eljárást.

Sorra zárnak be a kistelepülések iskolái - a fűtéssel spórolnak

A Győr-Moson-Sopron megyei

Héderváron a fűtés miatt nincs tanítás

: az általános iskolában egy héttel hosszabb a téli szünet, sőt a diákok februárban is kapnak egy hét szünetet, a település így spórol a gázköltségeken.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmány általános iskolájában október végén rendeltek el egy hónapos rendkívüli tanítási szünetet, az önkormányzat tartozásai miatt ugyanis a szolgáltató kikapcsolta a gázt. Az elmaradt tanítási napokat a diákok szombatonként és nyár elején pótolják majd.

eduline/MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.