Újabb fejcsere: már nem Kerpen Gábor az Oktatási Hivatal elnöke

Princzinger Péter jogász, ügyvéd váltja Kerpen Gábort az Oktatási Hivatal élén - tudta meg az MTI a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságán hétfőn.

  • Eduline
Az államtitkárság megerősítette a FigyelőNet információját, miszerint az eddigi pozícióját mindössze három hónapig betöltő szakember a jövőben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alatt működő Wekerle Sándor Alapkezelő oktatási igazgatói és stratégiai koordinátori munkakörét tölti be.

A váltás okáról azt közölték az MTI-vel, hogy Kerpen Gábor mandátuma lejárt, s a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott felkérést az említett feladatra.

Az MTI úgy tudja, hogy Princzinger Péter hétfőn már elfoglalta hivatalát.

Müller Judit

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptemberben jelentette be, hogy Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnökét kérte fel a nemzeti erőforrás minisztere az Oktatási Hivatal elnökének. Akkor azt mondta, hogy olyan elnököt kerestek az Oktatási Hivatal élére, aki személyében reprezentálja azt a megváltozott értékrendet, amit az oktatásirányításban közvetíteni akarnak - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: a pedagógusok állnak az oktatásirányítás középpontjában, csak így tudnak gyermekközpontú iskolákat és oktatást kialakítani.

Kerpen Gábor akkor az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának az őszi érettségik zökkenőmentes lebonyolítását nevezte. Kitért arra is, hogy információi szerint az Oktatási Hivatal jelentős pénzhiánnyal küzd. Ezt meg kell vizsgálni, s ki kell deríteni - ha így van - mi ennek az oka - fogalmazott az új elnök.

Princzinger Péter korábban az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda igazgatója volt, Pokorni Zoltán oktatási minisztersége idején az Educatio Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna