Újabb változás: fél éven belül lehet új Nemzeti Alaptanterv

Fél éven belül nyilvánosságra kerülhet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), az egyeztetések már megkezdődtek - mondta Hoffman Rózsa oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak.

  • Eduline
Mi a NAT?

A Nemzeti Alaptanterv évfolyamokra lebontva tartalmazza az oktatás – minden iskola számára előírt – követelményeit. Nem sorol fel tantárgyakat, óraszámokat és tanmenetet, csupán azt a minimumot, amelyet a negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik és tizenkettedig évfolyam végére műveltségi területenként teljesíteni kell. A NAT alap a helyi tantervek és tantárgyi programok kidolgozásához.
A lap szerdai számában az államtitkár elmondta: vissza kell térni az 1995-ös alapkoncepcióhoz, a tantervnek meg kell határoznia azokat a műveltségtartalmakat, amelyeket kötelezően átadandónak tekintenek. Jelenleg még a kerettantervek sem kötelezőek, csak a helyi tantervek, amelyeket viszont minden iskola szabadon állíthat össze - tette hozzá.

Az államtitkár ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megmaradjon az intézmények önállósága is. "Kerettanterveket rendelünk az alaptanterv mellé, amely nem tölti ki teljes mértékben a tanítási évet, tíz-tizenöt százaléknyi lehetőséget ad az iskoláknak, hogy saját elképzeléseik szerint kiegészítsék azt" - szögezte le az államtitkár.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna