Képek: így néz ki a világ legfurcsább iskolája

Több mint száz diák tanul a világ alighanem legfurcsább általános iskolájában: az indonéziai Green School pedagógusai bambuszcölöpökön álló, félig nyitott épületekben tartják az órákat, a tanulók a földön, párnákon ülve jegyzetelnek, a menzai ebéd pedig az iskola kertjében termelt zöldségekből és gyümölcsökből készül.

  • Eduline

A 2008 szeptembere óta működő Green School tulajdonosai – a luxusékszerek tervezésével foglalkozó Cynthia és John Hardy – szerint ez a világ legkisebb ökológiai lábnyomával rendelkező iskolája, ahol nincsenek falak és neonlámpák, ahol az elektromos eszközöket nap- és vízenergiával, valamint biogázzal működtetik, és ahol mindent bambuszból építettek fel. A Bali központjában, Ubud városa melletti nyolchektáros campuson még egy folyó is áthalad: az Ayung River fölött átívelő híd szintén bambuszból készült.

www.greenschool.org

Az iskola igazgatója szerint az öt és tizenhat év közötti tanulókat szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, akik elsősorban a gyerekek kreativitásának és szociális tulajdonságainak kibontakoztatására helyezik a hangsúlyt. A diákok a matematika, az angol és a történelem mellett vízgazdálkodást, állattenyésztést és növénytermesztést, jógát és hagyományos indonéziai művészeteket is tanulhatnak. Mindezt persze borsos tandíjért: a szülőknek az alsó tagozatosok után 8265 dollárt, vagyis körülbelül 1 700 ezer forintot, a felső tagozatosok után pedig 9262 dollárt, közel kétmillió forintot kell fizetniük évente.

www.greenschool.org

www.greenschool.org

www.greenschool.org

www.greenschool.org

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.