Tíznapos csúszás után megkapták pénzüket az alapítványi iskolák

December 10-e helyett 20-án kapták meg állami normatív támogatásukat az egyházi, alapítványi és magániskolák. A legtöbb intézmény összes tartalékát a pedagógusok bérére költötte, a járulékok kifizetésére már nem maradt pénz.

  • Eduline

„Sok szülő hívta az alapítványi iskolákat azzal a kérdéssel, hogy nem fognak-e bezárni, jövőre érdemes-e beíratni oda a gyermeküket” – mondta Bak Zsófia, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének ügyvezető igazgatója. A nem állami és önkormányzati fenntartású általános- és középiskoláknak járó állami normatívának december 10-ig kellett volna megérkezni az intézmények bankszámlájára, ebben a hónapban azonban tíznapos csúszással, december 20-án kapták meg a támogatást.

Iskolák bajban: csúszott a támogatás kifizetése
MTI - Honéczy Barnabás

Az oktatási államtitkárság állítása szerint azért, mert az előző kormány „tudatosan alultervezte a támogatás előirányzatát”, ezért engedélyezni kellett ennek az összegnek a túllépését. „A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a kormány felhatalmazása alapján azonnal a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyét kérte az intézkedés végrehajtásához, ahonnan az engedély december 10-én érkezett meg” – áll az államtitkárság közleményében.

16 ezer tanár várt a fizetésére

Összesen több mint ezer alapítványi és magániskola került bajba a késedelem miatt, 16 ezer pedagógus várt a novemberi munkája után járó fizetésre – az intézmények 260 ezer általános- és középiskolás, valamint óvodás után kapnak fejkvóta alapú támogatást. „Az intézmények az összes tartalékukat a tanárok, iskolai dolgozók bérének kifizetésére fordították, de sajnos nem mindenhol tudták ezt megtenni” – magyarázta Bak Zsófia.

Van, ahol megkapták fizetésüket az iskolai dolgozók

 A Heol.hu információi szerint az alapítványi fenntartású egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskolában például kilencvenhat dolgozó bérének átutalása késett – az intézmény igazgatója saját kft.-je folyószámlahitelét terhelte meg húszmillió forinttal, hogy még karácsony előtt ki tudja fizetni a tanárok bérét. Az Egri Csillagok Középiskolai Kollégium dolgozói már nem jártak ilyen jól, múlt héten egyikük sem kapta meg a fizetését.

„A járulékokra a legtöbb iskolában nem maradt pénz” – tette hozzá az egyesület ügyvezető igazgatója. Az intézményeknek minden hónap 12-ig kellene befizetni az adóhivatalnak a járulékokat, ha késnek, büntetést kell fizetniük. Bár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium levélben kérte az APEH-ot, hogy ebben az esetben ne vegye figyelembe a késedelmet, Bak Zsófia szerint eddig még semmilyen visszajelzést nem kaptak az adóhivataltól.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.