Tíznapos csúszás után megkapták pénzüket az alapítványi iskolák

December 10-e helyett 20-án kapták meg állami normatív támogatásukat az egyházi, alapítványi és magániskolák. A legtöbb intézmény összes tartalékát a pedagógusok bérére költötte, a járulékok kifizetésére már nem maradt pénz.

  • Eduline

„Sok szülő hívta az alapítványi iskolákat azzal a kérdéssel, hogy nem fognak-e bezárni, jövőre érdemes-e beíratni oda a gyermeküket” – mondta Bak Zsófia, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének ügyvezető igazgatója. A nem állami és önkormányzati fenntartású általános- és középiskoláknak járó állami normatívának december 10-ig kellett volna megérkezni az intézmények bankszámlájára, ebben a hónapban azonban tíznapos csúszással, december 20-án kapták meg a támogatást.

Iskolák bajban: csúszott a támogatás kifizetése
MTI - Honéczy Barnabás

Az oktatási államtitkárság állítása szerint azért, mert az előző kormány „tudatosan alultervezte a támogatás előirányzatát”, ezért engedélyezni kellett ennek az összegnek a túllépését. „A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a kormány felhatalmazása alapján azonnal a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyét kérte az intézkedés végrehajtásához, ahonnan az engedély december 10-én érkezett meg” – áll az államtitkárság közleményében.

16 ezer tanár várt a fizetésére

Összesen több mint ezer alapítványi és magániskola került bajba a késedelem miatt, 16 ezer pedagógus várt a novemberi munkája után járó fizetésre – az intézmények 260 ezer általános- és középiskolás, valamint óvodás után kapnak fejkvóta alapú támogatást. „Az intézmények az összes tartalékukat a tanárok, iskolai dolgozók bérének kifizetésére fordították, de sajnos nem mindenhol tudták ezt megtenni” – magyarázta Bak Zsófia.

Van, ahol megkapták fizetésüket az iskolai dolgozók

 A Heol.hu információi szerint az alapítványi fenntartású egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskolában például kilencvenhat dolgozó bérének átutalása késett – az intézmény igazgatója saját kft.-je folyószámlahitelét terhelte meg húszmillió forinttal, hogy még karácsony előtt ki tudja fizetni a tanárok bérét. Az Egri Csillagok Középiskolai Kollégium dolgozói már nem jártak ilyen jól, múlt héten egyikük sem kapta meg a fizetését.

„A járulékokra a legtöbb iskolában nem maradt pénz” – tette hozzá az egyesület ügyvezető igazgatója. Az intézményeknek minden hónap 12-ig kellene befizetni az adóhivatalnak a járulékokat, ha késnek, büntetést kell fizetniük. Bár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium levélben kérte az APEH-ot, hogy ebben az esetben ne vegye figyelembe a késedelmet, Bak Zsófia szerint eddig még semmilyen visszajelzést nem kaptak az adóhivataltól.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.