A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné – állítja Magyar Bálint volt kulturális és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
„Az úgynevezett elit szakokra történő bejutás már most is szinte lehetetlen emelt szintű érettségi vizsga nélkül. Ám a két emelt szintű érettségi megkövetelése azt eredményezheti, hogy a hátrányosabb társadalmi csoportokból még nehezebben jutnak be hallgatók a felsőoktatásba” – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint hasonló eredménnyel járhat a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nyújtott pontszámítási engedmény csökkentése.
A volt oktatási miniszter úgy véli, az emelt szintű érettségi központi előírása nem feltétlenül jelenti a tudás bővítését, ráadásul teljesíthetetlen terhet róna a diákok jelentős részére, csak akkor lehetne kötelezővé tenni, ha a középiskolások az utolsó két évben a szokásos tíz-tizenkét tárgy helyett csak vizsgatárgyakat tanulnának. „Az emelt szintű érettségi letételét ösztönözhetné az érte járó plusz pontok számának növelése, akár 100-120 pontig. Így a kiemelkedő szakokra és intézményekbe történő bejutás kvázi feltételévé válna az emelt szintű érettségi, miközben a gyakorlatiasabb alapképzés esetében ez nem jelenik meg igényként” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.
eduline
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
