A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné – állítja Magyar Bálint volt kulturális és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
„Az úgynevezett elit szakokra történő bejutás már most is szinte lehetetlen emelt szintű érettségi vizsga nélkül. Ám a két emelt szintű érettségi megkövetelése azt eredményezheti, hogy a hátrányosabb társadalmi csoportokból még nehezebben jutnak be hallgatók a felsőoktatásba” – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint hasonló eredménnyel járhat a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nyújtott pontszámítási engedmény csökkentése.
A volt oktatási miniszter úgy véli, az emelt szintű érettségi központi előírása nem feltétlenül jelenti a tudás bővítését, ráadásul teljesíthetetlen terhet róna a diákok jelentős részére, csak akkor lehetne kötelezővé tenni, ha a középiskolások az utolsó két évben a szokásos tíz-tizenkét tárgy helyett csak vizsgatárgyakat tanulnának. „Az emelt szintű érettségi letételét ösztönözhetné az érte járó plusz pontok számának növelése, akár 100-120 pontig. Így a kiemelkedő szakokra és intézményekbe történő bejutás kvázi feltételévé válna az emelt szintű érettségi, miközben a gyakorlatiasabb alapképzés esetében ez nem jelenik meg igényként” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
