A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné – állítja Magyar Bálint volt kulturális és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
„Az úgynevezett elit szakokra történő bejutás már most is szinte lehetetlen emelt szintű érettségi vizsga nélkül. Ám a két emelt szintű érettségi megkövetelése azt eredményezheti, hogy a hátrányosabb társadalmi csoportokból még nehezebben jutnak be hallgatók a felsőoktatásba” – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint hasonló eredménnyel járhat a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nyújtott pontszámítási engedmény csökkentése.
A volt oktatási miniszter úgy véli, az emelt szintű érettségi központi előírása nem feltétlenül jelenti a tudás bővítését, ráadásul teljesíthetetlen terhet róna a diákok jelentős részére, csak akkor lehetne kötelezővé tenni, ha a középiskolások az utolsó két évben a szokásos tíz-tizenkét tárgy helyett csak vizsgatárgyakat tanulnának. „Az emelt szintű érettségi letételét ösztönözhetné az érte járó plusz pontok számának növelése, akár 100-120 pontig. Így a kiemelkedő szakokra és intézményekbe történő bejutás kvázi feltételévé válna az emelt szintű érettségi, miközben a gyakorlatiasabb alapképzés esetében ez nem jelenik meg igényként” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
