Rossz hír a szülőknek: drágább lesz az iskolai menza Debrecenben

Négy százalékkal drágul jövőre a menza a debreceni általános- és középiskolákban - legalábbis ilyen mértékű áremelést javasol a közgyűlésnek az oktatási bizottság a rezsiköltségek és a nyersanyag árának emelkedése miatt.

  • Eduline
"Háromszázegy forint egy ebéd, de iskolaotthonos rendszer van, vagyis közel háromszáz tanulónak napi háromszori étkezést biztosítunk" - mondta a Dehir.hu hírportálnak Pakurár Miklósné, a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola igazgatója, aki szerint a menza árának emelése miatt a szülőknek havi négy-ötszáz forintos plusz költséggel kell számolniuk.

Jövőre négy százalékkal kerül majd többe az iskolai ebéd a debreceni oktatási intézményekben. Elsősorban a nyersanyagárak növekedése miatt kell majd többet fizetni, a rezsiköltségek egy részét ugyanis a városi önkormányzat átvállalja. Ha a javaslatot beépítik a jövő évi költségvetésbe, az ebéd ára havi 264, a napi háromszori étkezésé 396 forinttal drágul.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.