Még viccnek is rossz: megszüntetnék a főiskolákat Ukrajnában

A főiskolákat és a technikumokat is megszüntetné az elfogadás előtt álló ukrán felsőoktatási törvény: változást a jövő évtől hozhat a dokumentum, mely a bachelor fokozatot négy-ötéves tanulmányi idő után tenné elérhetővé, a mesterdiploma feltételeként pedig még plusz kétéves időszakot írna elő. Előbbit az egyetemeken is, utóbbit már csak az akadémiákon szerezhetnék meg a hallgatók.

  • Edupress
A tervezet szerint a legnagyobb változás kétséget kizáróan a főiskolákat érinti majd: az oktatási tárca honlapján közzétett felsőoktatási törvénytervezet szerint jelenlegi formájukban megszűnnének a főiskolák, a konzervatóriumok, a szakiskolák és a technikumok. A zeneművészeti képzőket akadémiákká, a főiskolákat pedig fakultánsokká alakítanák át.

Átalakulnak a főiskolák és a szakiskolák

A törvény szerint egy fakultánson minimum kétszázötven hallgatónak kell tanulnia, egy klasszikus egyetemnek pedig legalább tízezer fős hallgatói létszámmal és nem kevesebb, mint nyolc szakirányos képzéssel kell rendelkeznie.

Amelyik egyetem rendelkezik majd a kutatói címmel, autonómiát kap a tudományos fokozatok odaítélése során. Ez azt jelenti, hogy már nem a szaktárca égisze alatt működő Felső Akkreditációs Bizottságtól függ a sorsa egy kutatónak a PhD fokozat megszerzésekor, a jövőben ugyanis maga a tanintézet határozhat a hasonló ügyekben. Az új törvény lehetővé tenné továbbá, hogy pályázat útján, a Miniszteri Kabinet által megszabott kereteken belül ingyen szerezzenek második dioplomát a hallgatók.

Edupress
Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Szélesebb jogköröket adna a szülőknek az óvodákban és iskolákban a Gyermekjogi Civil Koalíció

A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.