Még viccnek is rossz: megszüntetnék a főiskolákat Ukrajnában

A főiskolákat és a technikumokat is megszüntetné az elfogadás előtt álló ukrán felsőoktatási törvény: változást a jövő évtől hozhat a dokumentum, mely a bachelor fokozatot négy-ötéves tanulmányi idő után tenné elérhetővé, a mesterdiploma feltételeként pedig még plusz kétéves időszakot írna elő. Előbbit az egyetemeken is, utóbbit már csak az akadémiákon szerezhetnék meg a hallgatók.

  • Edupress
A tervezet szerint a legnagyobb változás kétséget kizáróan a főiskolákat érinti majd: az oktatási tárca honlapján közzétett felsőoktatási törvénytervezet szerint jelenlegi formájukban megszűnnének a főiskolák, a konzervatóriumok, a szakiskolák és a technikumok. A zeneművészeti képzőket akadémiákká, a főiskolákat pedig fakultánsokká alakítanák át.

Átalakulnak a főiskolák és a szakiskolák

A törvény szerint egy fakultánson minimum kétszázötven hallgatónak kell tanulnia, egy klasszikus egyetemnek pedig legalább tízezer fős hallgatói létszámmal és nem kevesebb, mint nyolc szakirányos képzéssel kell rendelkeznie.

Amelyik egyetem rendelkezik majd a kutatói címmel, autonómiát kap a tudományos fokozatok odaítélése során. Ez azt jelenti, hogy már nem a szaktárca égisze alatt működő Felső Akkreditációs Bizottságtól függ a sorsa egy kutatónak a PhD fokozat megszerzésekor, a jövőben ugyanis maga a tanintézet határozhat a hasonló ügyekben. Az új törvény lehetővé tenné továbbá, hogy pályázat útján, a Miniszteri Kabinet által megszabott kereteken belül ingyen szerezzenek második dioplomát a hallgatók.

Edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.