Kaposvári szegregációs per: döntöttek, nem zárják be az iskolát

Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába.

  • Eduline
Az önkormányzat közleménye szerint a harmadfokon eljáró LB szerdai határozatával elutasította az alapítvány felülvizsgálati kérelmét, egyúttal mellőzte a korábbi ítéletek olyan rendelkezéseit is, amelyek az önkormányzatot az iskola bezárására késztethették volna.

"A Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelműen igazolja, hogy az előző kormány erőszakos integrációs politikája nem járható út" - fogalmazott Szita Károly (Fidesz-KNDP), Kaposvár polgármestere. Mint kifejtette, örül a döntésnek, hiszen éppen a roma gyerekeket érné hátrány, ha nem járhatnának az általuk választott iskolába.

Szijártó Attila, az önkormányzat ügyvédje hangsúlyozta, a szegregáció tényét megállapító korábbi ítéleti rendelkezéseket a LB hatályban fenntartotta, ugyanakkor rámutatott, ezt a helyzetet nem az önkormányzat idézte elő, hanem a szülők, azzal, hogy oda íratták be gyermekeiket. Hozzátette: az LB helybenhagyta azt az ítélőtáblai határozatot is, amely kimondja, hogy a Pécsi utcai Általános Iskolában az oktatás minősége semmivel sem rosszabb, mint a többi önkormányzati iskolában.

A roma gyerekeket nem érte hátrányos megkülönböztetés, sőt a 180 tanulót számláló intézmény - felszereltsége és az ott dolgozó pedagógusok végzettsége alapján - Kaposvár legjobb alapfokú iskoláinak egyike - áll a közleményben.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, és mondja ki: a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.