Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába.
Az önkormányzat közleménye szerint a harmadfokon eljáró LB szerdai határozatával elutasította az alapítvány felülvizsgálati kérelmét, egyúttal mellőzte a korábbi ítéletek olyan rendelkezéseit is, amelyek az önkormányzatot az iskola bezárására késztethették volna.
"A Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelműen igazolja, hogy az előző kormány erőszakos integrációs politikája nem járható út" - fogalmazott Szita Károly (Fidesz-KNDP), Kaposvár polgármestere. Mint kifejtette, örül a döntésnek, hiszen éppen a roma gyerekeket érné hátrány, ha nem járhatnának az általuk választott iskolába.
Szijártó Attila, az önkormányzat ügyvédje hangsúlyozta, a szegregáció tényét megállapító korábbi ítéleti rendelkezéseket a LB hatályban fenntartotta, ugyanakkor rámutatott, ezt a helyzetet nem az önkormányzat idézte elő, hanem a szülők, azzal, hogy oda íratták be gyermekeiket. Hozzátette: az LB helybenhagyta azt az ítélőtáblai határozatot is, amely kimondja, hogy a Pécsi utcai Általános Iskolában az oktatás minősége semmivel sem rosszabb, mint a többi önkormányzati iskolában.
A roma gyerekeket nem érte hátrányos megkülönböztetés, sőt a 180 tanulót számláló intézmény - felszereltsége és az ott dolgozó pedagógusok végzettsége alapján - Kaposvár legjobb alapfokú iskoláinak egyike - áll a közleményben.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, és mondja ki: a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
