Kaposvári szegregációs per: döntöttek, nem zárják be az iskolát

Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába.

  • Eduline
Az önkormányzat közleménye szerint a harmadfokon eljáró LB szerdai határozatával elutasította az alapítvány felülvizsgálati kérelmét, egyúttal mellőzte a korábbi ítéletek olyan rendelkezéseit is, amelyek az önkormányzatot az iskola bezárására késztethették volna.

"A Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelműen igazolja, hogy az előző kormány erőszakos integrációs politikája nem járható út" - fogalmazott Szita Károly (Fidesz-KNDP), Kaposvár polgármestere. Mint kifejtette, örül a döntésnek, hiszen éppen a roma gyerekeket érné hátrány, ha nem járhatnának az általuk választott iskolába.

Szijártó Attila, az önkormányzat ügyvédje hangsúlyozta, a szegregáció tényét megállapító korábbi ítéleti rendelkezéseket a LB hatályban fenntartotta, ugyanakkor rámutatott, ezt a helyzetet nem az önkormányzat idézte elő, hanem a szülők, azzal, hogy oda íratták be gyermekeiket. Hozzátette: az LB helybenhagyta azt az ítélőtáblai határozatot is, amely kimondja, hogy a Pécsi utcai Általános Iskolában az oktatás minősége semmivel sem rosszabb, mint a többi önkormányzati iskolában.

A roma gyerekeket nem érte hátrányos megkülönböztetés, sőt a 180 tanulót számláló intézmény - felszereltsége és az ott dolgozó pedagógusok végzettsége alapján - Kaposvár legjobb alapfokú iskoláinak egyike - áll a közleményben.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, és mondja ki: a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.