Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az önkormányzat közleménye szerint a harmadfokon eljáró LB szerdai határozatával elutasította az alapítvány felülvizsgálati kérelmét, egyúttal mellőzte a korábbi ítéletek olyan rendelkezéseit is, amelyek az önkormányzatot az iskola bezárására késztethették volna.
"A Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelműen igazolja, hogy az előző kormány erőszakos integrációs politikája nem járható út" - fogalmazott Szita Károly (Fidesz-KNDP), Kaposvár polgármestere. Mint kifejtette, örül a döntésnek, hiszen éppen a roma gyerekeket érné hátrány, ha nem járhatnának az általuk választott iskolába.
Szijártó Attila, az önkormányzat ügyvédje hangsúlyozta, a szegregáció tényét megállapító korábbi ítéleti rendelkezéseket a LB hatályban fenntartotta, ugyanakkor rámutatott, ezt a helyzetet nem az önkormányzat idézte elő, hanem a szülők, azzal, hogy oda íratták be gyermekeiket. Hozzátette: az LB helybenhagyta azt az ítélőtáblai határozatot is, amely kimondja, hogy a Pécsi utcai Általános Iskolában az oktatás minősége semmivel sem rosszabb, mint a többi önkormányzati iskolában.
A roma gyerekeket nem érte hátrányos megkülönböztetés, sőt a 180 tanulót számláló intézmény - felszereltsége és az ott dolgozó pedagógusok végzettsége alapján - Kaposvár legjobb alapfokú iskoláinak egyike - áll a közleményben.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, és mondja ki: a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.
MTI
