Csökkenhet a tanárok kötelező óraszáma

Mérsékelné a tanárok terhelését, és kisebb létszámú osztályokat indítana a kormány, az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan több pedagógusra lesz szükség a pályán, sikerülhet megmenteni az intézményeket, és javulhat a színvonal.

  • Eduline
Az eddigi 22 óra helyett a pályakezdőknek 19, a pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba tartozóknak 21, a mestertanároknak pedig maximum 19 órát kellene dolgozniuk az oktatási törvény koncepciójának a lap birtokába került november 11-i verziója szerint - írja a Magyar Nemzet keddi száma.

A tanulók kötelező terhelése ugyan emelkedne, de a legtöbb évfolyamon csak a mindennapos testnevelés bevezetése miatt. Emellett a hatodik és a nyolcadik osztályban várható jelentősebb változás, ahol heti 4,5, illetve 4 órával nőne az óraszám. A 11. és a 12. évfolyamon ugyanakkor a jelenlegi 30-ról 29-re csökkenő a kötelező órák száma.

A tervezet a jelenlegi 20 helyett már 13 fővel lehetővé tenné az óvodai csoport indítását, s ugyanez lenne az osztályindítás alsó határa az általános iskolák alsó és felső tagozatain a korábbi 21, illetve 23 fő helyett. Egy óvodai csoportba, illetve általános iskolai osztályba legfeljebb 25 gyerek járhatna a jelenlegi 26, illetve 30 fős maximummal szemben - írja a lap.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.