Pozitívum lenne, ha valóban „vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszok” járhatnák az országot, és „utazó szakértők” vizsgálhatnák a gyerekek iskolaérettségét – mondta a Hírszerzőnek Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, aki beszélt a közoktatási és felsőoktatási törvényt kidolgozó szakemberek „anonimitásáról”, és arról is, hogy miért hagyták ki az egyeztetésekből a pedagógus szakszervezeteket.
„A Fidesznek sok oktatási szakembere van, nyilvánvaló, hogy mindenivel nem tudunk egyeztetni. A kidolgozásban ugyanúgy benne voltak fideszes, mint KDNP-s szakértők. De nem pártszempontok, hanem szakmai nézőpontok alapján készült a tervezet, figyelembe véve mindkét párt választási programjának oktatást érintő részeit, amelyekben rengeteg a közös elem, így nagy vitára nem számítunk” – mondta a Hírszerzőnek az új közoktatási törvény tervezetének kidolgozásáról Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint szó sincs arról, hogy titkos társaságok írnák az új oktatási jogszabályok tervezetét. „Az új felsőoktatási és közoktatási munkát mindenképpen a politikai csatározástól távol, a területeket jól ismerő, felkészült szakemberekkel akartuk elkezdeni, akik szerződés nélkül, önként vállalták az egyhetes előkészítő munkát. Személyiségi jogaik megkövetelik, hogy anonimitásuk megmaradjon, lévén, hogy a legtöbben nem járultak hozzá, hogy a nevükön rágódjék hetekig a sajtó” – tette hozzá.
„Koncepciót alkotni, fogalmazni úgy nem lehet, hogy valamennyi KDNP-s, fideszes, szakszervezeti és más szakértő egyszerre fogja a tollat. Előbb el kell készíteni egy tervezetet, és akkor jön el az ideje annak, hogy a közoktatás valamennyi szereplője a nyilvános anyagról elmondja a véleményét” – válaszolt Hoffmann Rózsa arra a kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a szakszervezetekkel. A Pedagógus Szakszervezet vezetője, Galló Istvánné korábban a Hírszerzőnek és az Eduline-nak is úgy nyilatkozott, kihagyták őket a közoktatási törvény vitaanyagának kidolgozásából, pedig „lettek volna javaslataik”, ráadásul jelezték is az oktatási államtitkárságnak, hogy részt szeretnének venni az egyeztetéseken.
Az államtitkár kiemelte, a gyerekek iskolaérettségét vizsgáló „utazó szakemberek” alkalmazása – amely a közoktatási törvény tervezetének kiszivárgott változatában szerepel - csak egy lehetőség a sok közül, de pozitív lépés lenne, ha az országot valóban diagnosztikai kisbuszok járnák, ugyanis akkor sokaknak nem kellene a kis falvakból a városba utazni iskolaérettségi vizsgálatra. „Semmi újdonságot nem találtunk ki, csupán a szakértők szerepét szeretnénk megerősíteni” – tette hozzá. A teljes interjút a Hírszerzőn olvashatod el.eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
