Hoffmann Rózsa: Kézzelfogható volt az ellenséges hangulat

Pozitívum lenne, ha valóban „vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszok” járhatnák az országot, és „utazó szakértők” vizsgálhatnák a gyerekek iskolaérettségét – mondta a Hírszerzőnek Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, aki beszélt a közoktatási és felsőoktatási törvényt kidolgozó szakemberek „anonimitásáról”, és arról is, hogy miért hagyták ki az egyeztetésekből a pedagógus szakszervezeteket.

  • Eduline

„A Fidesznek sok oktatási szakembere van, nyilvánvaló, hogy mindenivel nem tudunk egyeztetni. A kidolgozásban ugyanúgy benne voltak fideszes, mint KDNP-s szakértők. De nem pártszempontok, hanem szakmai nézőpontok alapján készült a tervezet, figyelembe véve mindkét párt választási programjának oktatást érintő részeit, amelyekben rengeteg a közös elem, így nagy vitára nem számítunk” – mondta a Hírszerzőnek az új közoktatási törvény tervezetének kidolgozásáról Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint szó sincs arról, hogy titkos társaságok írnák az új oktatási jogszabályok tervezetét. „Az új felsőoktatási és közoktatási munkát mindenképpen a politikai csatározástól távol, a területeket jól ismerő, felkészült szakemberekkel akartuk elkezdeni, akik szerződés nélkül, önként vállalták az egyhetes előkészítő munkát. Személyiségi jogaik megkövetelik, hogy anonimitásuk megmaradjon, lévén, hogy a legtöbben nem járultak hozzá, hogy a nevükön rágódjék hetekig a sajtó” – tette hozzá.

Fazekas István

„Koncepciót alkotni, fogalmazni úgy nem lehet, hogy valamennyi KDNP-s, fideszes, szakszervezeti és más szakértő egyszerre fogja a tollat. Előbb el kell készíteni egy tervezetet, és akkor jön el az ideje annak, hogy a közoktatás valamennyi szereplője a nyilvános anyagról elmondja a véleményét” – válaszolt Hoffmann Rózsa arra a kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a szakszervezetekkel. A Pedagógus Szakszervezet vezetője, Galló Istvánné korábban a Hírszerzőnek és az Eduline-nak is úgy nyilatkozott, kihagyták őket a közoktatási törvény vitaanyagának kidolgozásából, pedig „lettek volna javaslataik”, ráadásul jelezték is az oktatási államtitkárságnak, hogy részt szeretnének venni az egyeztetéseken.

Az államtitkár kiemelte, a gyerekek iskolaérettségét vizsgáló „utazó szakemberek” alkalmazása – amely a közoktatási törvény tervezetének kiszivárgott változatában szerepel - csak egy lehetőség a sok közül, de pozitív lépés lenne, ha az országot valóban diagnosztikai kisbuszok járnák, ugyanis akkor sokaknak nem kellene a kis falvakból a városba utazni iskolaérettségi vizsgálatra. „Semmi újdonságot nem találtunk ki, csupán a szakértők szerepét szeretnénk megerősíteni” – tette hozzá. A teljes interjút a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.