A diákok többsége a heti két-három testnevelésóra mellett legfeljebb egy alkalommal mozog, a tanárok főképp a pénz és az idő hiányában látják az iskolai egészségnevelés hiányosságait. Az iskolai büfék harminc százalékából hiányoznak a tejtermékek, és gyümölcs sem mindenhol van.
Minden harmadik kisdiák a heti két-három testnevelés órán túl maximum egy alkalommal sportol, holott a pedagógusok szerint többre is lenne lehetőségük, mivel a hazai iskolák átlagosan háromnál több sportolási lehetőséget biztosítanak - derül ki a Nestlé kutatásából.
A megkérdezett tanárok szinte egybehangzóan állítják, hogy az egészséges életmódra nevelés legalább annyira a szülő feladata, mint a tanároké. A válaszadó diákok 60 százaléka érzi úgy, hogy a szüleitől is tanul erről. A legtöbb tanár a pénz és az idő hiányában látja az iskolai egészségnevelés hiányosságait, 14 százalék szerint a megfelelő szakemberek is hiányoznak. A válaszadó iskolák 77 százalékában tartanak rendszeresen foglalkozást egészséges életmód témában, általában osztályfőnöki vagy biológia órán.
A felmérésben részt vevő diákok 40 százaléka naponta legalább háromszor az iskolában étkezik, és bár többen otthonról hozzák a tízórait és uzsonnát, sokuknak a zsebpénzből gazdálkodva kell kiválasztani a délelőtti és délutáni menüt. A megkérdezett iskolák büféinek 30 százalékából hiányoznak a tejtermékek, gyümölcsöt pedig öt helyből csak három kínál - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég.
A Nestlé Hungária Kft. által készített kérdőívet több mint 600 tanár és közel 4700 diák töltötte ki. Az általános iskolai pedagógusok és 10-12 éves gyerekek a táplálkozásra, a mozgásra és az egészséges életmód oktatására vonatkozó kérdésekre adtak választ. A kérdőív eredményei alapján a vállalat pályázatot hirdet: a gyerekeknek 2011. január 31-ig egy egészségnap forgatókönyvét, valamint plakátját kell megtervezniük a "jelenítsd meg a tudatos táplálkozást", a "találd meg a helyes egyensúlyt a táplálkozás és a mozgás között", valamint a "hozd el a szüleidet is" témakörök valamelyikében. MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
