A diákok többsége a heti két-három testnevelésóra mellett legfeljebb egy alkalommal mozog, a tanárok főképp a pénz és az idő hiányában látják az iskolai egészségnevelés hiányosságait. Az iskolai büfék harminc százalékából hiányoznak a tejtermékek, és gyümölcs sem mindenhol van.
Minden harmadik kisdiák a heti két-három testnevelés órán túl maximum egy alkalommal sportol, holott a pedagógusok szerint többre is lenne lehetőségük, mivel a hazai iskolák átlagosan háromnál több sportolási lehetőséget biztosítanak - derül ki a Nestlé kutatásából.
A megkérdezett tanárok szinte egybehangzóan állítják, hogy az egészséges életmódra nevelés legalább annyira a szülő feladata, mint a tanároké. A válaszadó diákok 60 százaléka érzi úgy, hogy a szüleitől is tanul erről. A legtöbb tanár a pénz és az idő hiányában látja az iskolai egészségnevelés hiányosságait, 14 százalék szerint a megfelelő szakemberek is hiányoznak. A válaszadó iskolák 77 százalékában tartanak rendszeresen foglalkozást egészséges életmód témában, általában osztályfőnöki vagy biológia órán.
A felmérésben részt vevő diákok 40 százaléka naponta legalább háromszor az iskolában étkezik, és bár többen otthonról hozzák a tízórait és uzsonnát, sokuknak a zsebpénzből gazdálkodva kell kiválasztani a délelőtti és délutáni menüt. A megkérdezett iskolák büféinek 30 százalékából hiányoznak a tejtermékek, gyümölcsöt pedig öt helyből csak három kínál - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég.
A Nestlé Hungária Kft. által készített kérdőívet több mint 600 tanár és közel 4700 diák töltötte ki. Az általános iskolai pedagógusok és 10-12 éves gyerekek a táplálkozásra, a mozgásra és az egészséges életmód oktatására vonatkozó kérdésekre adtak választ. A kérdőív eredményei alapján a vállalat pályázatot hirdet: a gyerekeknek 2011. január 31-ig egy egészségnap forgatókönyvét, valamint plakátját kell megtervezniük a "jelenítsd meg a tudatos táplálkozást", a "találd meg a helyes egyensúlyt a táplálkozás és a mozgás között", valamint a "hozd el a szüleidet is" témakörök valamelyikében. MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
