A diákok többsége a heti két-három testnevelésóra mellett legfeljebb egy alkalommal mozog, a tanárok főképp a pénz és az idő hiányában látják az iskolai egészségnevelés hiányosságait. Az iskolai büfék harminc százalékából hiányoznak a tejtermékek, és gyümölcs sem mindenhol van.
Minden harmadik kisdiák a heti két-három testnevelés órán túl maximum egy alkalommal sportol, holott a pedagógusok szerint többre is lenne lehetőségük, mivel a hazai iskolák átlagosan háromnál több sportolási lehetőséget biztosítanak - derül ki a Nestlé kutatásából.
A megkérdezett tanárok szinte egybehangzóan állítják, hogy az egészséges életmódra nevelés legalább annyira a szülő feladata, mint a tanároké. A válaszadó diákok 60 százaléka érzi úgy, hogy a szüleitől is tanul erről. A legtöbb tanár a pénz és az idő hiányában látja az iskolai egészségnevelés hiányosságait, 14 százalék szerint a megfelelő szakemberek is hiányoznak. A válaszadó iskolák 77 százalékában tartanak rendszeresen foglalkozást egészséges életmód témában, általában osztályfőnöki vagy biológia órán.
A felmérésben részt vevő diákok 40 százaléka naponta legalább háromszor az iskolában étkezik, és bár többen otthonról hozzák a tízórait és uzsonnát, sokuknak a zsebpénzből gazdálkodva kell kiválasztani a délelőtti és délutáni menüt. A megkérdezett iskolák büféinek 30 százalékából hiányoznak a tejtermékek, gyümölcsöt pedig öt helyből csak három kínál - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég.
A Nestlé Hungária Kft. által készített kérdőívet több mint 600 tanár és közel 4700 diák töltötte ki. Az általános iskolai pedagógusok és 10-12 éves gyerekek a táplálkozásra, a mozgásra és az egészséges életmód oktatására vonatkozó kérdésekre adtak választ. A kérdőív eredményei alapján a vállalat pályázatot hirdet: a gyerekeknek 2011. január 31-ig egy egészségnap forgatókönyvét, valamint plakátját kell megtervezniük a "jelenítsd meg a tudatos táplálkozást", a "találd meg a helyes egyensúlyt a táplálkozás és a mozgás között", valamint a "hozd el a szüleidet is" témakörök valamelyikében.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
