Kevesebb pénzből kevesebb sport lesz a brit iskolákban?

Tiltakoznak a brit általános- és középiskolai tanárok a sportra fordítható állami támogatások lecsökkentése ellen – állításuk szerint kevesebb pénzből lehetetlen egészséges életmódra nevelni a gyerekeket, akik az utóbbi években a különböző programoknak köszönhetően egyre több időt töltöttek a testnevelésteremben, az uszodában és a rögbipályán. A brit kormány 2012-ben diákolimpiát indítana, ám arról egyelőre nincsenek hírek, hogy a országszerte megrendezendő játékokra mennyi pénzt szánnának.

  • Eduline
Az iskoláknak 2011 szeptemberétől kell majd kevesebb pénzből gazdálkodniuk, a csökkentéssel évente 162 millió fontos spórol az állam – eddig ezt az összeget az oktatási intézmények olyan sportágak bevezetésére fordíthatták, mint a golf, a rögbi vagy a hoki. A brit pénzügyminisztérium szerint túl sokba kerülnek a rendhagyó testnevelésórák, ezért ezentúl az iskoláknak kell állniuk aköltségeket.

Aggódnak a tanárok: nem lesz pénz az iskolai sportolásra

Pedig Dianne Snowshill, a Sedgefield School Sport Partnership egyik vezetője szerint jó működött a program, a diákok 23 százaléka helyett 90 százaléka mozgott két órát hetente, ami óriási eredmény. „Folyamatosan figyeltünk arra, hogy egyre több dákot vonjunk be, most azonban ellehetetlenítették a munkánkat” – mondta a BBC-nek.

A nagy-britanniai kormány tervei között ma már más, iskolai sporttal kapcsolatos programok szerepelnek: ilyen például az „iskolai olimpia”, amely 2012-ben kezdődne országszerte. Judith Reeves, a spennymoori St Charles’ Katolikus Általános Iskola igazgatója nem elégedett ezekkel a tervekkel. „Ha megvonják tőlünk az állami támogatást, az azt jelenti, hogy soha többet nem leszünk képesek megfizetni az igazán tehetséges edzőket, emellett lemaradunk majd a különböző sportfesztiválokról és versenyekről is” – magyarázta.

eduline

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.