Élősködők ellen harcolnak a tanárok a kollégiumokban

Minden vasárnap ellenőrzik a kiskunhalasi Bernáth Lajos Kollégium tanárai, hogy a diákok a nagytáskán kívül mit hoztak még otthonról a hétvége után - fejtetű ellen vívott harcban általában egyedül maradnak.

  • Eduline

"Kértünk már segítséget a családsegítőtől és a kisebbségi önkormányzattól is, de általában a problémát nekünk kell kezelni, illetve megoldani. A saját költségvetésünkből természetesen" – mondja Nagy Ernő, akiskunhaladi Bernáth Lajos Kollégium vezetője a Baon.hu-nak. Általában iskolai szünetek után nő meg drasztikusan a vakarózó diákok száma, de gyakran egy hétvégi hazalátogatás után is szembesülnnek a problémával.

A fejtetvek közösségi helyeken – iskola, óvoda, kollégium – terjednek leginkább, ahol a gyerekek minden nap szoros kapcsolatban állnak egymással. Azt, hogy a hol bukkan fel az első vérszívó, amitől később sokan szenvedhetnek, szinte lehetetlen megmondani. A legtöbb gyermek ráadásul szégyelli is hívatlan vendégeit, ezért a legritkább esetben kérnek a felnőttektől segítséget.

"A középiskolások már jobban figyelnek magukra, a kisebbeknek viszont csaknem a fele rendszeresen letetvesedik. Általában kizárólag a kollégium munkatársainak köszönhető, hogy nem terjed még tovább a probléma, mert ők mindig megszüntetik ezt a problémát" – mondja Nagy Ernő, aki hozzáteszi: sokat segíthetnek a szülők is a gond kezelésében, ha betartják az alapvető higiénés feltételek. "A szülők általában nagyon rossz néven veszik, ha jelezzük, hogy tetves a gyermek, és segítséget kérünk tőlük a probléma megoldásában. Tiltakoznak ellene, azt mondják, biztosan itt kapta el vagy az iskolában, ami persze nem zárható ki, mégis: az egymásra mutogatás nem oldja meg a kérdést" – teszi hozzá az igazgató. A kollégium szűkös költségvetéséből évente több tízezer forint megy el az élősködők elleni harcra.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.