Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
"Kértünk már segítséget a családsegítőtől és a kisebbségi önkormányzattól is, de általában a problémát nekünk kell kezelni, illetve megoldani. A saját költségvetésünkből természetesen" – mondja Nagy Ernő, akiskunhaladi Bernáth Lajos Kollégium vezetője a Baon.hu-nak. Általában iskolai szünetek után nő meg drasztikusan a vakarózó diákok száma, de gyakran egy hétvégi hazalátogatás után is szembesülnnek a problémával.
A fejtetvek közösségi helyeken – iskola, óvoda, kollégium – terjednek leginkább, ahol a gyerekek minden nap szoros kapcsolatban állnak egymással. Azt, hogy a hol bukkan fel az első vérszívó, amitől később sokan szenvedhetnek, szinte lehetetlen megmondani. A legtöbb gyermek ráadásul szégyelli is hívatlan vendégeit, ezért a legritkább esetben kérnek a felnőttektől segítséget.
"A középiskolások már jobban figyelnek magukra, a kisebbeknek viszont csaknem a fele rendszeresen letetvesedik. Általában kizárólag a kollégium munkatársainak köszönhető, hogy nem terjed még tovább a probléma, mert ők mindig megszüntetik ezt a problémát" – mondja Nagy Ernő, aki hozzáteszi: sokat segíthetnek a szülők is a gond kezelésében, ha betartják az alapvető higiénés feltételek. "A szülők általában nagyon rossz néven veszik, ha jelezzük, hogy tetves a gyermek, és segítséget kérünk tőlük a probléma megoldásában. Tiltakoznak ellene, azt mondják, biztosan itt kapta el vagy az iskolában, ami persze nem zárható ki, mégis: az egymásra mutogatás nem oldja meg a kérdést" – teszi hozzá az igazgató. A kollégium szűkös költségvetéséből évente több tízezer forint megy el az élősködők elleni harcra.
eduline
