Élősködők ellen harcolnak a tanárok a kollégiumokban

Minden vasárnap ellenőrzik a kiskunhalasi Bernáth Lajos Kollégium tanárai, hogy a diákok a nagytáskán kívül mit hoztak még otthonról a hétvége után - fejtetű ellen vívott harcban általában egyedül maradnak.

  • Eduline

"Kértünk már segítséget a családsegítőtől és a kisebbségi önkormányzattól is, de általában a problémát nekünk kell kezelni, illetve megoldani. A saját költségvetésünkből természetesen" – mondja Nagy Ernő, akiskunhaladi Bernáth Lajos Kollégium vezetője a Baon.hu-nak. Általában iskolai szünetek után nő meg drasztikusan a vakarózó diákok száma, de gyakran egy hétvégi hazalátogatás után is szembesülnnek a problémával.

A fejtetvek közösségi helyeken – iskola, óvoda, kollégium – terjednek leginkább, ahol a gyerekek minden nap szoros kapcsolatban állnak egymással. Azt, hogy a hol bukkan fel az első vérszívó, amitől később sokan szenvedhetnek, szinte lehetetlen megmondani. A legtöbb gyermek ráadásul szégyelli is hívatlan vendégeit, ezért a legritkább esetben kérnek a felnőttektől segítséget.

"A középiskolások már jobban figyelnek magukra, a kisebbeknek viszont csaknem a fele rendszeresen letetvesedik. Általában kizárólag a kollégium munkatársainak köszönhető, hogy nem terjed még tovább a probléma, mert ők mindig megszüntetik ezt a problémát" – mondja Nagy Ernő, aki hozzáteszi: sokat segíthetnek a szülők is a gond kezelésében, ha betartják az alapvető higiénés feltételek. "A szülők általában nagyon rossz néven veszik, ha jelezzük, hogy tetves a gyermek, és segítséget kérünk tőlük a probléma megoldásában. Tiltakoznak ellene, azt mondják, biztosan itt kapta el vagy az iskolában, ami persze nem zárható ki, mégis: az egymásra mutogatás nem oldja meg a kérdést" – teszi hozzá az igazgató. A kollégium szűkös költségvetéséből évente több tízezer forint megy el az élősködők elleni harcra.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.