Százezrekre büntették az iskolai büfék tulajdonosait Romániában

Két éve tilos az romániai iskolai büfékben magas kalóriatartalmú és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket árulni – az előírásokat azonban nem mindenhol tartják be.

  • Eduline

A román egészségügyi minisztérium "feketelistára" tette azokat az élelmiszereket, amelyeknek a tápértéke magasabb 300 kalóriánál. Így chipset, hamburgert, pizzát, mogyorót, tökmagot, napraforgómagot, szénsavas üdítőt, sőt szénsavas ásványvizet sem szabad árusítani az iskolai büfékben. Csomagolatlan vagy címkével nem rendelkező ételek és italok sem lehetnek a polcokon, kivéve a banánt és citrusféléket - írja hétfői összeállításában a Krónika című kolozsvári napilap.

Marosvásárhelyen a vizsgált iskolai büfék több mint egynegyede nem tartja be a 2008/23-as törvényt - közölte a lappal a megyei közegészségügyi igazgatóság.  Az ellenőrzés során a Maros megyei közegészségügyi igazgatóság több kilogramm édességet és több liter szénsavas üdítőt kobzott el. A törvényszegésért 1000 lejtől (70 ezer forint) 3000-ig (210 ezer forint) terjedő bírságot szabtak ki.

 

A büfétulajdonosok a hatóság munkatársainak azt mondták, hogy ha polcaikról eltüntetnék a chipset és a kólát, napokon belül csődbe mennek. A Krónikának egy nagykárolyi büfés azzal magyarázta a szabályok megszegését, hogy a tiltott élelmiszereket a gyerekek úgyis megveszik, csak máshol, például az iskola kerítésén kiszökve a közeli piacon vagy szupermarketben.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.