Kitiltják az iskolákból a túl szűk ruhát viselő diákokat

Szigorú öltözködési szabályt vezetett be egy nagy-britanniai iskola: a csípőszabású, illetve testhez simuló nadrágot viselő lányok nem léphetnek be az osztálytermekbe, és nem vehetnek részt a tanórákon.

  • Eduline

A gloucestershire-i Bradley Stoke Közösségi Iskola külön hírlevélben értesítette az új szabályról a szülőket és a diákokat: eszerint az „oda nem illő” öltözéket viselő lányokat addig nem engedik be az osztálytermekbe, amíg át nem öltöznek. Az intézmény vezetői az elmúlt napokban több tucat, különböző méretű és „normális szabású” nadrágot vásárolt – ezeket vehetik majd fel reggelente a renitens tanulók, cserébe persze foglalót kell majd fizetniük.

„Jól tudom, hogy a szülők csak nagyon ritkán mondanak nemet egy-egy divatos szűkszabású nadrág megvásárlására, hiszen a fiatal lányok ezt szeretik hordani. De addig nem lazítunk az iskolai szabályokon, amíg a diákjaink nem megfelelő öltözékben érkeznek az órákra” – indokolta döntését az igazgató a BBC-nek.

Iskolai egyenruha: megoldja az öltözködési problémákat?

Balul sült el az egyetemi szigor

Az igazgató – ígérete szerint – egyetlen diákot sem fog kicsapni öltözködése miatt. Talán jobban is jár így az iskola, a brazíliai Bandeirante Egyetemnek ugyanis a közelmúltban 23 ezer dolláros kártérítést kellett fizetnie egy volt hallgatónak, akit 2009-ven miniszoknyája miatt tanácsoltak el. A 21 éves Geisy Arruda egy tűzpiros ruha miatt került bajba, az egyetem szerint öltözködésével ugyanis megzavarta a tanítás rendjét, nem tartotta be az alapvető öltözködési normákat.

A hallgató kicsapása után óriási vita kezdődött Brazíliában a személyi szabadságjogokról és a közerkölcsről – az oktatási minisztérium nyomására az egyetem végül visszavonta döntését, az ügy ennek ellenére mégis a Sao Paolo-i bíróságra került.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.