Az Educatio milliárdos vagyonvesztésének okait keresik

Mintegy 1,2 milliárd forintos vagyonvesztés történt a 2008-ban az oktatási tárcához került Educatio Kht.-nál, ezért Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz (Kehi) fordult - olvasható a Magyar Hírlapban. Míg a közhasznú társaság 2007 végén még 1,1 milliárdos saját tőkével rendelkezett, addig a lap értesülései szerint a Hiller István vezette oktatási minisztérium vagyonkezelése során ez a mérleg később negatívba fordult.

  • Edupress
Jelentős vagyonvesztés történt a még 2008-ban az oktatási tárcához került Educatio Kht.-nál, ezért Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos a Kehihez fordult, hogy az vizsgálja meg, mi okozta a vagyonvesztést, és milyen felelősség terheli ebben a társaság korábbi vezetését és a volt vagyonkezelőt - számolt be a Magyar Hírlap.

Az Educatio 2007 végén még 1,1 milliárd forintos tőkével rendelkezett, míg a kormányváltás után a vagyonvesztés felmérésére elkészített évközi mérlegből kiderült, hogy a társaság nem csak teljes vagyonát vesztette el, de mérlege is negatívba fordult. A Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint a vagyonvesztés 1,2 milliárd forintra tehető.

Az előző ciklusban a Hiller István vezette oktatási tárcához került közhasznú társaságnak nem készült elfogadott mérlege a kormányváltásig, valamint elfogadott üzleti terve sem volt. Ezért Papcsák Ferenc a Kehi vizsgálattól azt is várja, hogy kiderüljön, mire fordították a felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezők által befizetett díjakat, és kifizették-e az Educatio által végzett szolgáltatások ellenértékét a megrendelők.

A lap továbbá úgy értesült, hogy az új kormányzat fizetésképtelen állapotban kapta meg az Educatiot, a cég ugyanis 2010 augusztusára több mint 1,6 milliárd forint adósságot halmozott fel, a 90 napon túli tartozásai pedig elérték a 900 millió forintot.

edupress/mti
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.