Lesújtó jelentés a román oktatás színvonaláról

Az elmúlt nyolc évben Romániában az általános iskolások száma egyharmaddal esett vissza, a középiskolásoknak pedig csak a 60 százaléka iratkozik be a felsőoktatásba - derült ki a napokban egy, a román parlament elé terjesztett lesújtó jelentésből.

  • Edupress
Ennél jelentősebb a román egyetemeken tapasztalt diáklétszám-csökkenés, a jelentés szerint a 2009/2010-es tanévben több mint százezer tanulóval kevesebben választották a romániai felsőoktatást. Az eredmény megerősítette, hogy Románia az utolsó helyek egyikén áll azon a listán, ami az iskoláskorúak és a tényleges diákok számarányát mutatja. Míg az európai átlag 63 százalék, Romániában ez az arány csak 56 százalék.

Emellett Románia a lista alján szerepel az iskolapadban eltöltött évek számát illetően is. Egy román gyermek átlagban óvodás korától kezdve 16,3 évet tölt tanulással, míg ez az arány Lengyelországban, Észtországban vagy Szlovéniában több mint 18 év. A fiatalok 16 százaléka ugyanis egyszerűen nem fejezi be az általános iskolát, így fordulhat elő, hogy a tanulók több mint háromnegyedének a képességei nem haladják meg a tudományos analfabetizmus szintjét, a diákok 56 százalékának olvasási készsége pedig kritikus.

Az elmúlt iskolai évben a nyolcadik osztályosok egynegyede nem ment át az egységes félévi vizsgán matematikából, holott az azt megelőző évben még 87 százalékuk kapott átmenő jegyet - világít rá a problémákra a jelentés. Ennél súlyosabb a helyzet az érettségizők körében, a sikeresen vizsgázók száma ugyanis 35 százalékpont alá csökkent ebben az évben. Továbbá a sikeresen vizsgázó középiskolások továbbtanulási hajlandósága is csökkent, már hatvan százaléknál is kevesebben iratkoznak be egyetemre. Ebből az érettségizett fiúknak körülbelül fele dönt úgy, hogy nem tanul tovább, míg a lányoknak csupán egyharmada nem iratkozik be felsőfokú tanintézménybe.

Bércsökkentés ellen tüntetnek a román tanárok október elején. Ők sem elégedettek.
mti

Az alacsony továbbtanulási hajlandóság mellett a felmérés figyelmeztet, hogy az egyetemet befejezők aránya a 2008-2009-es tanévben 65 százalék alá esett a korábbi évekkel szemben, amikor folyamatos felfele ívelés volt megfigyelhető. Jelenleg az átlagos hallgató egyetemen töltött időszaka lecsökkent 1,3 évre. Az eredményeket magyarázhatja, hogy az egyetemről kikerültek csupán 35 százaléka talált magának munkahelyet, annak ellenére, hogy a tanulmány szerint egy felsőfokú diplomásnak jóval nagyobbak az elhelyezkedési lehetőségei: 22 százalékkal nagyobb eséllyel indulhat munkát keresni, mint az, aki csak érettségivel rendelkezik.

A diákok számával arányosan csökkent a tanárok száma is Romániában, a 2009/2010-es tanévben 2,3 százalékkal kevesebb tanár oktatott, mint az azt megelőző évben, úgy hogy ez a szám már nem tartalmazza a tanügyminiszter által tavaly nyáron megszüntetett 15 ezer tanügyi állást.

edupress/eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.