A keddi matekérettségi feladatlapjait és a hivatalos megoldókulcsokat letöltheted innen:
Középszintű feladatlap és a megoldások
Emelt szintű feladatlap és a megoldások

A középszintű matek érettségi egyetlen vizsgából, a 180 perces írásbeli vizsgából áll. Az első feladatlap megoldására 45 perc állt rendelkezésre, a másodikra pedig 135. A kapható összpontszám 100, ebből az első rész 30 pontot, a második pedig 70 pontot ér.

Ha mindezt az írásbelin nem tudtuk volna összehozni, a szóbelin még mindig lehet 50 pontot szerezni definíció felmondásával, illetve annak alkalmazásával, feladatmegoldással. Szóbeli vizsgát ugyanis csak azok tesznek, akiknek az írásbeli vizsgájuk sikertelen, tehát nem érték el a minimum 20 pontot – ez 20 százalékot jelent, viszont az írásbeli vizsgapontszámuk legalább 10 pont (10 százalék).

Az ideiben az első rész volt nehezebb

Kovács Katalin a budapesti Szent–Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium matek-fizika szakos tanára elmondta, hogy a megelőző évek feladatsorait mindig úgy állították össze, hogy az első - 45 perces - résszel mindig össze lehetett szedni az elégségeshez szükséges pontszámot. A kisebb, egy-két pontos feladatok egyszerűbbek voltak, a második 135 perces rész viszont nehezebb. „Korábban hetedik- nyolcadikosok is megoldották az első rész feladatait. Idén kicsit megcserélődött a dolog: az első rész nehezebb volt, mint korábban, de mindenképpen reálisabban mutatja az érettségi színvonalát” – kommentálja a tanárnő a középszintű feladatsort.

A második hosszabb részben kaptak helyet idén egyszerűbb vizsgafeladatok. Szerepelt itt egy elsőfokú és egy másodfokú egyenlőtlenség 13 pontért – amit - ahogy Kovács tanárnő fogalmazott - „mindenképpen tudni kell.” A választhatók között szerepelt egy statisztikai feladat, ami a tanárnő szerint szintén „ajándék feladat” – 17 pontért. Bonyolultabbnak bizonyult egy kötelezően megoldandó térgeometriai, valamint egy választható síkgeometriai feladat. Szerepelt egy nehezebben megoldható kombinatorikai vizsgakérdés is. 

„A szövegkörnyezet nem volt bonyolult, szövegértési probléma nem volt. Összességében, aki készült az ideire, az jól megoldotta a második rész feladatait is” – zárja értékelését Kovács Katalin, aki azért még hozzátette: nagyon sok minden fog múlni a pontozókulcson.

Gyakorlati alkalmazás

„Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak-tételek, gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti. Az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik” - határozta meg anno a matematika érettségi szempontrendszerét az Oktatási Minisztérium.

Az első 45 perces rész 10 - 12, kisebb - ezért kevesebb pontot is érő - feladatot tartalmazó feladatlap. Itt elsősorban alapfogalmakkal, definíciókkal, egyszerű összefüggések ismeretével tették próbára a diákot.

A hosszabb, 135 perces rész további két részre oszlik. Ennek első része három, egyenként 12 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A második rész szintén három, ám 17 pontos feladatból állt, amelyből kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.

Nyolc golyó hány golyó?

Egy példa a 2009-es feladatsorból: „Egy zsákban nyolc fehér golyó van. Hány fekete golyót kell a zsákba tenni, hogy – véletlenszerűen kiválasztva egy golyót-, fehér golyó kiválasztásának 0,4 legyen a valószínűsége, ha bármelyik golyót ugyanakkora valószínűséggel választjuk.” A megoldást itt találjátok! Ezeknek a feladatoknak a teljesítése folyamatos, az idő nem korlátozott, vagyis a megoldására fordított időt a diákok szabadon használhatják fel.

Emelt szint

Az emelt szint természetesen összetettebb, és a pontozás is másképp oszlik meg. Az ilyen típusú vizsgát megoldók négy órát kapnak a kivitelezésre. A feladatsor itt is két részből áll. Az első részben négy feladat van, ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűbbek, ám több részkérdést is tartalmaznak. Az első rész 51 pontot ér.

A második rész öt, egyenként 16 pontot érő feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia és abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A jelöltnek az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok általában egy-két témakör ismeret¬anyagára támaszkodnak csupán. A tavalyi emelt szintű feladatsor és annak megoldása itt található.

Az emelt szinthez szóbeli is tartozik, ahol központi tételsor alapján kell egy témát összefüggően kifejteni a megadott szempontok szerint. Ez 20 perc alatt zajlik, és maximum 35 pontot ér.  A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot.

Eduline