Iskolákat kérdeznek a határon túli tanulmányi kirándulások tapasztalatairól

A határon túli tanulmányi kirándulások tapasztalatairól szóló kérdőívet juttat el valamennyi magyarországi közoktatási intézménybe az Apáczai Közalapítvány - mondta Csete Örs, a közalapítvány igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Az ötezer közoktatási intézményhez eljuttatandó kérdőív a tanulmányi kirándulások megvalósítására vonatkozó kérdéseket tartalmaz, és javaslatok megfogalmazására bíztat. Az igazgató közölte: a kérdőívekre a válaszokat október folyamán várják. Eredmények november végére, december elejére lehetnek.

Csete Örs úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy az iskolák falai közé bekerüljenek a külhoni magyarságról szóló ismeretek, tapasztalatok, XXI. századi módon, a fiatalokhoz szólóan. A külhoni iskolai kirándulás sikere alapvetően a pedagógusokon múlik. Azokat az elkötelezett iskolákat, tanárokat keresik, akik a magyarságot elválasztó határok lebontásában partnereik lesznek. 

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kiemelte: a program messze túlmutat azon, hogy a diákok ellátogassanak külhoni területekre. Ígéretet tett arra, hogy az Országgyűlés biztosítani fogja a kirándulások fedezetét. A szaktárca feladata, hogy a jogszabályi háttérről gondoskodjon. 

Csete Örs elmondta: november végéig dolgozza ki az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyar területekre szervezett osztálykirándulásoknak, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetésének és a Magyarság Háza létrehozásának koncepció-tervét. A közalapítvány az erről szóló felkérést Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól kapta. Az alapítvány egyeztetés-sorozatot is kezdeményezett, amelynek első rendezvényét kedden tartották.

Az előzményekről a kiosztott háttéranyagban felidézik, hogy az Apáczai Közalapítvány tíz hónapnyi előkészítő munka után elindított HATÁRTALANUL! című pilot-programja keretében idén 177 nyertes pályázat által összesen 5.831 magyarországi középiskolás utazhat határon túli magyar területekre, hogy ott élő és tanuló fiatalokkal kapcsolatokat építhessen, szakmai programokban vegyen részt. 

A program célja, hogy a résztvevő magyarországi fiatalokkal - személyes tapasztalatok által - a külhoni magyarságot mint pozitív, szerethető, hozzánk hasonló közösséget ismertesse meg, a szomszédos országok magyarlakta területeire utazást a fiatalok számára "menő" tevékenységgé tegye. A háttéranyag kitér arra is, hogy az Országgyűlés októberben fogadja el a külhoni tanulmányi kirándulásokról, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről, valamint a Magyarság Háza oktatási és módszertani intézmény létrehozásáról szóló határozatot.

mti

 

 

Hozzászólások

Elkezdődött az ovi, de még várni kell az óvodai nevelő státusz kivezetésére és a rugalmas óvoda-iskola átmenetre is

Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu