Iskolákat kérdeznek a határon túli tanulmányi kirándulások tapasztalatairól

A határon túli tanulmányi kirándulások tapasztalatairól szóló kérdőívet juttat el valamennyi magyarországi közoktatási intézménybe az Apáczai Közalapítvány - mondta Csete Örs, a közalapítvány igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Az ötezer közoktatási intézményhez eljuttatandó kérdőív a tanulmányi kirándulások megvalósítására vonatkozó kérdéseket tartalmaz, és javaslatok megfogalmazására bíztat. Az igazgató közölte: a kérdőívekre a válaszokat október folyamán várják. Eredmények november végére, december elejére lehetnek.

Csete Örs úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy az iskolák falai közé bekerüljenek a külhoni magyarságról szóló ismeretek, tapasztalatok, XXI. századi módon, a fiatalokhoz szólóan. A külhoni iskolai kirándulás sikere alapvetően a pedagógusokon múlik. Azokat az elkötelezett iskolákat, tanárokat keresik, akik a magyarságot elválasztó határok lebontásában partnereik lesznek. 

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kiemelte: a program messze túlmutat azon, hogy a diákok ellátogassanak külhoni területekre. Ígéretet tett arra, hogy az Országgyűlés biztosítani fogja a kirándulások fedezetét. A szaktárca feladata, hogy a jogszabályi háttérről gondoskodjon. 

Csete Örs elmondta: november végéig dolgozza ki az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyar területekre szervezett osztálykirándulásoknak, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetésének és a Magyarság Háza létrehozásának koncepció-tervét. A közalapítvány az erről szóló felkérést Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól kapta. Az alapítvány egyeztetés-sorozatot is kezdeményezett, amelynek első rendezvényét kedden tartották.

Az előzményekről a kiosztott háttéranyagban felidézik, hogy az Apáczai Közalapítvány tíz hónapnyi előkészítő munka után elindított HATÁRTALANUL! című pilot-programja keretében idén 177 nyertes pályázat által összesen 5.831 magyarországi középiskolás utazhat határon túli magyar területekre, hogy ott élő és tanuló fiatalokkal kapcsolatokat építhessen, szakmai programokban vegyen részt. 

A program célja, hogy a résztvevő magyarországi fiatalokkal - személyes tapasztalatok által - a külhoni magyarságot mint pozitív, szerethető, hozzánk hasonló közösséget ismertesse meg, a szomszédos országok magyarlakta területeire utazást a fiatalok számára "menő" tevékenységgé tegye. A háttéranyag kitér arra is, hogy az Országgyűlés októberben fogadja el a külhoni tanulmányi kirándulásokról, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről, valamint a Magyarság Háza oktatási és módszertani intézmény létrehozásáról szóló határozatot.

mti

 

 

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.