A határon túli tanulmányi kirándulások tapasztalatairól szóló kérdőívet juttat el valamennyi magyarországi közoktatási intézménybe az Apáczai Közalapítvány - mondta Csete Örs, a közalapítvány igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Az ötezer közoktatási intézményhez eljuttatandó kérdőív a tanulmányi kirándulások megvalósítására vonatkozó kérdéseket tartalmaz, és javaslatok megfogalmazására bíztat. Az igazgató közölte: a kérdőívekre a válaszokat október folyamán várják. Eredmények november végére, december elejére lehetnek.
Csete Örs úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy az iskolák falai közé bekerüljenek a külhoni magyarságról szóló ismeretek, tapasztalatok, XXI. századi módon, a fiatalokhoz szólóan. A külhoni iskolai kirándulás sikere alapvetően a pedagógusokon múlik. Azokat az elkötelezett iskolákat, tanárokat keresik, akik a magyarságot elválasztó határok lebontásában partnereik lesznek.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kiemelte: a program messze túlmutat azon, hogy a diákok ellátogassanak külhoni területekre. Ígéretet tett arra, hogy az Országgyűlés biztosítani fogja a kirándulások fedezetét. A szaktárca feladata, hogy a jogszabályi háttérről gondoskodjon.
Csete Örs elmondta: november végéig dolgozza ki az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyar területekre szervezett osztálykirándulásoknak, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetésének és a Magyarság Háza létrehozásának koncepció-tervét. A közalapítvány az erről szóló felkérést Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól kapta. Az alapítvány egyeztetés-sorozatot is kezdeményezett, amelynek első rendezvényét kedden tartották.
Az előzményekről a kiosztott háttéranyagban felidézik, hogy az Apáczai Közalapítvány tíz hónapnyi előkészítő munka után elindított HATÁRTALANUL! című pilot-programja keretében idén 177 nyertes pályázat által összesen 5.831 magyarországi középiskolás utazhat határon túli magyar területekre, hogy ott élő és tanuló fiatalokkal kapcsolatokat építhessen, szakmai programokban vegyen részt.
A program célja, hogy a résztvevő magyarországi fiatalokkal - személyes tapasztalatok által - a külhoni magyarságot mint pozitív, szerethető, hozzánk hasonló közösséget ismertesse meg, a szomszédos országok magyarlakta területeire utazást a fiatalok számára "menő" tevékenységgé tegye. A háttéranyag kitér arra is, hogy az Országgyűlés októberben fogadja el a külhoni tanulmányi kirándulásokról, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről, valamint a Magyarság Háza oktatási és módszertani intézmény létrehozásáról szóló határozatot.
mti
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
