Nyilvános pályázat nélkül került Kerpen az OH élére

Az alapító okiratban lefektetett szabály ellenére nem nyilvános pályáztatás útján került az Oktatási Hivatal (OH) élére szeptember végén Kerpen Gábor. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozik a hivatal vezetőjére is, mely szerint személyére a szakminiszter tesz javaslatot, azt pedig a közigazgatási államtitkár véleményezheti - írja a nepszava.hu.

  • Edupress

Nem felel meg az OH hatályos alapító okiratának, illetve szervezeti és működési szabályzatának az az eljárás, mellyel Kerpen Gábort kinevezték a hivatal élére. Egy kormányhatározat alapján ugyanis nyilvános pályázatot kell kiírni az elnöki poszt betöltésére. Mielőtt azonban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szeptember 21-én bejelentette, hogy a hivatal élére Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnöke fog állni, ezt nem tette meg.

Az oktatási államtitkárság magyarázatként elmondta: nem volt szükség a nyilvános pályáztatásra, hiszen a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény az állami költségvetési szervek, így a hivatal élére kinevezett vezetőkre is vonatkozik. A kormánytöbbség által nyár elején beterjesztett és elfogadott jogszabály szerint pedig a vezető személyére a szakminiszter tesz javaslatot, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára véleményezhet.

edupress

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.