Nyilvános pályázat nélkül került Kerpen az OH élére

Az alapító okiratban lefektetett szabály ellenére nem nyilvános pályáztatás útján került az Oktatási Hivatal (OH) élére szeptember végén Kerpen Gábor. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozik a hivatal vezetőjére is, mely szerint személyére a szakminiszter tesz javaslatot, azt pedig a közigazgatási államtitkár véleményezheti - írja a nepszava.hu.

  • Edupress
Nem felel meg az OH hatályos alapító okiratának, illetve szervezeti és működési szabályzatának az az eljárás, mellyel Kerpen Gábort kinevezték a hivatal élére. Egy kormányhatározat alapján ugyanis nyilvános pályázatot kell kiírni az elnöki poszt betöltésére. Mielőtt azonban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szeptember 21-én bejelentette, hogy a hivatal élére Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnöke fog állni, ezt nem tette meg.

Az oktatási államtitkárság magyarázatként elmondta: nem volt szükség a nyilvános pályáztatásra, hiszen a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény az állami költségvetési szervek, így a hivatal élére kinevezett vezetőkre is vonatkozik. A kormánytöbbség által nyár elején beterjesztett és elfogadott jogszabály szerint pedig a vezető személyére a szakminiszter tesz javaslatot, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára véleményezhet.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.