Nem lesz már az idén Diákparlament

Október helyett jövő tavasszal rendezik meg az Országos Diákparlamentet, az oktatási államtitkárság azért döntött a halasztás mellett, hogy már részletes tájékoztatást tudjon adni az új közoktatási törvényről.

  • Eduline

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapján közzétett tájékoztató szerint a diákparlament küldötteit az új időpontról, valamint a találkozó részleteiről levélben értesíti az államtitkárság. Az oktatásért felelős államtitkárság azért kezdeményezte a diákparlament ülésének elhalasztását, mert a későbbi időpontban nyílik lehetőség arra, hogy a fórum résztvevőinek részletes tájékoztatást adjon a diákok, pedagógusok és szülők jogai és kötelességei között harmóniát teremtő új közoktatási törvényről. A rendezvény helyszíne nem változott, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartják majd a parlamentet.

Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. A Diákparlament célja, hogy a diákok jogainak érvényesüléséről, hatékonyabbá tételéről ajánlást fogalmazzon meg az oktatás szereplői számára. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996 évi módosításával illesztette be Diákparlamentet a jogszabályba. Eszerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek.

A parlament szervezése az Országos Diákjogi Tanács szakmai felügyelete mellett zajlik. A rendszerváltás utáni első Diákparlament 1997. május 1-én ült össze az Erkel Színházban. Az elmúlt évek során tartott eddigi hat rendezvényen több mint hétezer küldött regisztrálta magát.

mti

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.