Nem lesz már az idén Diákparlament

Október helyett jövő tavasszal rendezik meg az Országos Diákparlamentet, az oktatási államtitkárság azért döntött a halasztás mellett, hogy már részletes tájékoztatást tudjon adni az új közoktatási törvényről.

  • Eduline

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapján közzétett tájékoztató szerint a diákparlament küldötteit az új időpontról, valamint a találkozó részleteiről levélben értesíti az államtitkárság. Az oktatásért felelős államtitkárság azért kezdeményezte a diákparlament ülésének elhalasztását, mert a későbbi időpontban nyílik lehetőség arra, hogy a fórum résztvevőinek részletes tájékoztatást adjon a diákok, pedagógusok és szülők jogai és kötelességei között harmóniát teremtő új közoktatási törvényről. A rendezvény helyszíne nem változott, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartják majd a parlamentet.

Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. A Diákparlament célja, hogy a diákok jogainak érvényesüléséről, hatékonyabbá tételéről ajánlást fogalmazzon meg az oktatás szereplői számára. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996 évi módosításával illesztette be Diákparlamentet a jogszabályba. Eszerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek.

A parlament szervezése az Országos Diákjogi Tanács szakmai felügyelete mellett zajlik. A rendszerváltás utáni első Diákparlament 1997. május 1-én ült össze az Erkel Színházban. Az elmúlt évek során tartott eddigi hat rendezvényen több mint hétezer küldött regisztrálta magát.

mti

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna