Nem lesz már az idén Diákparlament

Október helyett jövő tavasszal rendezik meg az Országos Diákparlamentet, az oktatási államtitkárság azért döntött a halasztás mellett, hogy már részletes tájékoztatást tudjon adni az új közoktatási törvényről.

  • Eduline

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapján közzétett tájékoztató szerint a diákparlament küldötteit az új időpontról, valamint a találkozó részleteiről levélben értesíti az államtitkárság. Az oktatásért felelős államtitkárság azért kezdeményezte a diákparlament ülésének elhalasztását, mert a későbbi időpontban nyílik lehetőség arra, hogy a fórum résztvevőinek részletes tájékoztatást adjon a diákok, pedagógusok és szülők jogai és kötelességei között harmóniát teremtő új közoktatási törvényről. A rendezvény helyszíne nem változott, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban tartják majd a parlamentet.

Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. A Diákparlament célja, hogy a diákok jogainak érvényesüléséről, hatékonyabbá tételéről ajánlást fogalmazzon meg az oktatás szereplői számára. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996 évi módosításával illesztette be Diákparlamentet a jogszabályba. Eszerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek.

A parlament szervezése az Országos Diákjogi Tanács szakmai felügyelete mellett zajlik. A rendszerváltás utáni első Diákparlament 1997. május 1-én ült össze az Erkel Színházban. Az elmúlt évek során tartott eddigi hat rendezvényen több mint hétezer küldött regisztrálta magát.

mti

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna