Akikért kapkodnak az egyetemeken

Október 1-ig lehet jelentkezni a 2010/11-es tanévre meghirdetett Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekre (OKTV-kre). Aki valamelyik tárgyból döntőbe kerül, az már kiemelkedően jónak számít, ha pedig bekerül az első tízbe, lényegében már az egyetemen érezheti magát. Az OKTV-ken kívül azonban vannak más versenyek is, érdemes a felvételi eljárásban beszerezhető pluszpontok miatt is körbenézni.

  • Eduline

A tavalyi évben összesen húsz tantárgyból írt ki OKTV-t az illetékes minisztérium, idén huszonegyből. Az hagyományos középiskolai tárgyak mellett mára természetes, hogy rendeznek OKTV-t például drámából és filozófiából is. A versenyek mindig három fordulósak, melyből az első november közepén kerül megrendezésre. A második, illetve a harmadik kört februárban, és áprilisban tartják, ezek tehát átcsúsznak már a következő évre. Az első fordulóból hagyományosan a nevezők tíz százaléka jut tovább, a döntőre pedig ötvenen maradnak.

 A “hagyományos” tárgyakon felül lehet még a legtöbb nemzetiségi nyelvből is indulni. Utóbbiaknál azonban mindig kritérium, hogy olyan gyerek nem indulhat, akinek valamelyik szülője az adott nyelv anyanyelvi beszélője. Hasonlóképpen nem versenyezhet élő idegennyelvből az a diák, aki 12 éves kora után legalább egy évig az adott nyelvet beszélő országban élt. Az OKTV-ket 11-től,13-ik évfolyamos diákoknak rendezik, akik még nem érettségiztek az adott tárgyból. Az országos döntőn az első tíz helyen végzett tanulók - a tekintélyes versenynek kijáró elismerés mellett - többletpontokat is szereznek egyetemi felvételijükhöz.

Fontos, hogy tárgyanként legfeljebb egy OKTV, SZÉTV vagy TUDOK versenyen elért eredmény alapján járhat a többletpont, tehát nem lehet a pontokat ilyen módon halmozni, viszont a versenyeredményekért járó plusz nem évül el. Értelemszerűen a többletpont csak akkor jár, ha a diák olyan területen kíván továbbtanulni, ahol a kötelezően előírt érettségi tárgyak közt szerepel az is, amelyből a helyezést elérte. 2008-ban egyébként még az OKTV-helyezettek mentesültek az adott tárgyból az érettségi vizsga alól, 2009-től azonban már "csak" a többletpont jár, érettségizni el kell menni.

Az OKTV-versenyeken elért helyezésekért kapott többletpontok a következőképpen alakulnak:

- 1-10. helyezésért 80 többletpont,

- 11-20. helyezésért 50 többletpont,

- 21-30. helyezésért 25 többletpont adható.

(Részletes felvételi pontszámító-kalkulátorunkat, a kapható többletpontokkal együtt itt találod.)

Tudományok

Az OKTV-ken kívül azonban rengeteg más verseny is létezik országszerte, melyek közül nem egy hasonlóan kiemelkedő rangot szerez a rajtuk jól szereplő diákoknak. (Ezek legtöbbjére szintén ősszel lehet nevezni, itt található egy felsorolás.) Az egyel fiatalabb korosztályt hívja harcba például a tatai Eötvös József Gimnázium által életre hívott Öveges József Emlékverseny, melynek célja, hogy a 9-10. évfolyamos gyerekek érdeklődését a matematika, a fizika, és nem utolsó sorban a környezetvédelem felé fordítsa. Ezen a versenyen az első fordulót követően már nem egyénileg, hanem négy fős csapatokban versenyeznek a diákok, ami a tudománnyal összefüggő készségeiken túl az együttműködést és a csapatban való munka képességét is erősíti.

Az informatikai versenyek talán legkomolyabbika a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástecnikai Verseny. A három fordulós, általános- és középiskolások számára is kiírt versenyt 1985-től rendezik meg, a diákoknak pedig behatóan számot kell adniuk analitikus gondolkodásból, illetve programozási ismereteikről. A döntőt az ELTE számítástechnikai termeiben rendezik, ahol a legjobbaknak öt órán keresztül kell különböző programozási feladatokat megoldaniuk.

Szintén a mérnöki tudományok iránt érdeklődő középiskolásoknak szól az Országos mobilrobot programozó verseny. Meghirdetője a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara és kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium. 9-től 12-ik évfolyamig nevezhetnek rá a diákok, 2-4 fős csapatokban. A csapatoknak nem kötelező egy gimnáziumból összeállni, a lényeg, hogy közösen tervezzenek meg egy pályamunkát. Ennek lényege, hogy tetszőlegesen épített robotokra kell kommunikációs programot írniuk. Laikus fülek számára pedig még ennél is ijesztőbben hangzik a döntőben elvégzendő feladat leírása. Itt ugyanis a csapatoknak egy előre elkészített terepasztalon kell akadálypálya jellegű feladatokat megoldaniuk oly módon, hogy egy összeépített robotra kell helyben programokat írniuk.

Zeneírás és mintázás

Az alap tantárgyakra és a szigorúan vett tudományra épülő versenyek mellett szerencsére egyre több művészeti tárgyú és kreatív megmérettetésen is részt vehetnek a diákok országszerte. A  debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola által szervezett Országos Mintázás versenyt például - ki hitte volna - a következő év áprilisában már 14. alkalommal rendezik meg. A verseny feladatai között szerepel például egy életnagyságú portré mintázása agyagból, élő modell alapján. Ehhez a versenyzőknek nyolc óra áll rendelkezésükre. A másik feladat sem kevésbé izgalmas, itt a  résztvevők egységesen azonos számú és formájú hungarocell elemből (és kiegészítő anyagból: drót, hurkapálca, festék, ragasztó) egy meghatározott témára vagy fogalomra plasztikai megoldást készítenek.

A mintázáshoz hasonlóan zeneszerzés versenyen sem azok a diákok vesznek részt valószínűleg, akik gyors elismerésre vágynak, hanem sokkal inkább azok, akik vágyat éreznek magukban arra, hogy a bennük rejlő kreatív képességeket egy értő és szakmai közegben csiszolhassák tovább. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium által idén ötödik alkalommal megrendezett zeneszerző veseny. Pályázhat az ország valamennyi zeneművészeti szakközépiskolai tanulója, egy-egy önálló pályaművel, melyet az iskolákban oktatott hangszerek tetszőleges összeállítására komponál, de a bírálók elfogadnak ötszólamú kórusművet is.

Kanaki Anna

eduline

 

 

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.