A magántanulók harmada nem végzi el a kijelölt osztályt

Míg a roma diákok 1,54, addig a nem roma tanulók csupán 0,4 százaléka tanul magántanulóként - derül ki az Oktatási Hivatal Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatásából. A jelentés szerint az említett formában tanuló nebulók alig harmada végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írja a Magyar Nemzet.

  • Edupress
A vizsgálat szerint a magántanuló diákok 48 százaléka hátrányos, 35 százaléka pedig halmozottan hátrányos helyzetű és csupán tízszázalékos a sajátos nevelési igényű diákok száma. Az oktatás ezen formáját viszont a kiemelkedő tehetségű vagy elfoglalt, például élsportoló gyerekek, illetve bizonyos cselekvésben erősen korlátozott, súlyos testi fogyatékossággal rendelkező diákok számára találták ki.

A szülők kérésére megítélt státuszban tanulók csak 29 százaléka végzi el azt az osztályt, ahova beiratozott, miközben többségük az életkornak nem megfelelő évfolyamot igyekszik elvégezni. A nyolcadikos magántanulók több mint 30 százaléka például 18 éves, az ötödikesek esetében pedig a diákok 70 százaléka 15 éves vagy annál idősebb volt.

A diákok 18 százaléka nem tudta teljesíteni az év végi záróvizsga feltételeit, 53 százaléka pedig meg sem jelent azon. A 2010-es adatokat elemző jelentés szerint a roma tanulók 1,54 százaléka tanul az említett formában, négyszer akkora arányban, mint a nem roma nebulók, akiknek csupán 0,4 százaléka használja ki a magántanulói státusz nyújtotta lehetőségeket.

Ugyan az előző kormányzat szigorította a magántanulói státusz feltételeit és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez kötötte azt, mégis nőtt az elmúlt hat évben a magántanuló roma diákok száma. A vizsgált intézmények többségében a szakértők nem találtak hiányosságokat a magántanulóvá való nyilvánítás folyamatában: csupán egy iskolában hiányzott a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna