Míg a roma diákok 1,54, addig a nem roma tanulók csupán 0,4 százaléka tanul magántanulóként - derül ki az Oktatási Hivatal Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatásából. A jelentés szerint az említett formában tanuló nebulók alig harmada végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írja a Magyar Nemzet.
A vizsgálat szerint a magántanuló diákok 48 százaléka hátrányos, 35 százaléka pedig halmozottan hátrányos helyzetű és csupán tízszázalékos a sajátos nevelési igényű diákok száma. Az oktatás ezen formáját viszont a kiemelkedő tehetségű vagy elfoglalt, például élsportoló gyerekek, illetve bizonyos cselekvésben erősen korlátozott, súlyos testi fogyatékossággal rendelkező diákok számára találták ki.
A szülők kérésére megítélt státuszban tanulók csak 29 százaléka végzi el azt az osztályt, ahova beiratozott, miközben többségük az életkornak nem megfelelő évfolyamot igyekszik elvégezni. A nyolcadikos magántanulók több mint 30 százaléka például 18 éves, az ötödikesek esetében pedig a diákok 70 százaléka 15 éves vagy annál idősebb volt.
A diákok 18 százaléka nem tudta teljesíteni az év végi záróvizsga feltételeit, 53 százaléka pedig meg sem jelent azon. A 2010-es adatokat elemző jelentés szerint a roma tanulók 1,54 százaléka tanul az említett formában, négyszer akkora arányban, mint a nem roma nebulók, akiknek csupán 0,4 százaléka használja ki a magántanulói státusz nyújtotta lehetőségeket.
Ugyan az előző kormányzat szigorította a magántanulói státusz feltételeit és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez kötötte azt, mégis nőtt az elmúlt hat évben a magántanuló roma diákok száma. A vizsgált intézmények többségében a szakértők nem találtak hiányosságokat a magántanulóvá való nyilvánítás folyamatában: csupán egy iskolában hiányzott a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye.
edupress
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
