Kutatók éjszakája: rekordot döntöttek kutatók

Minden várakozást felülmúlt a pénteki Kutatók éjszakája rendezvényeinek látogatottsága: csak Budapesten az egyetemi campusokon és a Millenárison közel tízezer érdeklődő fordult meg.

  • Eduline
A Kutatók éjszakája, amelyet 2005 óta szeptember utolsó péntekén tartanak az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával, a földrész számos városában megrendezett tudományos fesztivál. A rendezvény célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.

Fazekas István

Évről évre nő Magyarországon az esemény iránti érdeklődés: míg 2006-ban országos szinten háromezren látogattak el a programokra, az idén a szervezők becslése szerint 45 000-50 000 volt a résztvevők száma, akik 24 város 46 intézménye által kínált rendezvények között válogathattak. Ez körülbelül 15 százalékkal több a tavalyinál.

A felsőoktatási és kutatóintézetek által bemutatott érdekes, interaktív programok mellett olyan rendezvényeket is felkereshettek  a látogatók, amelyeken a kutatások gyakorlati hasznosítása került előtérbe, illetve az a kutató, aki üzletemberként és tudományos szakemberként egyaránt megállja a helyét.

Fazekas István

A közlemény szerint az érdeklődők olyan helyekre is bejuthattak, ahova egyébként soha. Egész városok mozdultak meg, sok helyszínre például szervezett járatokkal érkeztek a környékbeli településekről az érdeklődők. Egerben a legnagyobb sikere a Dobó-téri Street Science akciónak volt, Szarvason a Halászati Kutatóintézetben egy 18 kilós vágó tok (Acipenser gueldenstaedtii) volt a sztár, Berettyóújfaluban egy egyedülálló 5500 éves rézmaszk, Győrben pedig egy izgalmas videokonferencia hozta lázba a közönséget.

 

 mti/eduline

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.