Kutatók éjszakája: rekordot döntöttek kutatók

Minden várakozást felülmúlt a pénteki Kutatók éjszakája rendezvényeinek látogatottsága: csak Budapesten az egyetemi campusokon és a Millenárison közel tízezer érdeklődő fordult meg.

  • Eduline

A Kutatók éjszakája, amelyet 2005 óta szeptember utolsó péntekén tartanak az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával, a földrész számos városában megrendezett tudományos fesztivál. A rendezvény célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.

Fazekas István

Évről évre nő Magyarországon az esemény iránti érdeklődés: míg 2006-ban országos szinten háromezren látogattak el a programokra, az idén a szervezők becslése szerint 45 000-50 000 volt a résztvevők száma, akik 24 város 46 intézménye által kínált rendezvények között válogathattak. Ez körülbelül 15 százalékkal több a tavalyinál.

A felsőoktatási és kutatóintézetek által bemutatott érdekes, interaktív programok mellett olyan rendezvényeket is felkereshettek  a látogatók, amelyeken a kutatások gyakorlati hasznosítása került előtérbe, illetve az a kutató, aki üzletemberként és tudományos szakemberként egyaránt megállja a helyét.

Fazekas István

A közlemény szerint az érdeklődők olyan helyekre is bejuthattak, ahova egyébként soha. Egész városok mozdultak meg, sok helyszínre például szervezett járatokkal érkeztek a környékbeli településekről az érdeklődők. Egerben a legnagyobb sikere a Dobó-téri Street Science akciónak volt, Szarvason a Halászati Kutatóintézetben egy 18 kilós vágó tok (Acipenser gueldenstaedtii) volt a sztár, Berettyóújfaluban egy egyedülálló 5500 éves rézmaszk, Győrben pedig egy izgalmas videokonferencia hozta lázba a közönséget.

 

 mti/eduline

 

Hozzászólások

Nem lehet „firkálni” az ingyenes tankönyvbe, pedig a szaktanár szerint óriásit dobna a gyerekek szövegértésén

Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu