Minden várakozást felülmúlt a pénteki Kutatók éjszakája rendezvényeinek látogatottsága: csak Budapesten az egyetemi campusokon és a Millenárison közel tízezer érdeklődő fordult meg.
A Kutatók éjszakája, amelyet 2005 óta szeptember utolsó péntekén tartanak az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával, a földrész számos városában megrendezett tudományos fesztivál. A rendezvény célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.
Évről évre nő Magyarországon az esemény iránti érdeklődés: míg 2006-ban országos szinten háromezren látogattak el a programokra, az idén a szervezők becslése szerint 45 000-50 000 volt a résztvevők száma, akik 24 város 46 intézménye által kínált rendezvények között válogathattak. Ez körülbelül 15 százalékkal több a tavalyinál.
A felsőoktatási és kutatóintézetek által bemutatott érdekes, interaktív programok mellett olyan rendezvényeket is felkereshettek a látogatók, amelyeken a kutatások gyakorlati hasznosítása került előtérbe, illetve az a kutató, aki üzletemberként és tudományos szakemberként egyaránt megállja a helyét.
A közlemény szerint az érdeklődők olyan helyekre is bejuthattak, ahova egyébként soha. Egész városok mozdultak meg, sok helyszínre például szervezett járatokkal érkeztek a környékbeli településekről az érdeklődők. Egerben a legnagyobb sikere a Dobó-téri Street Science akciónak volt, Szarvason a Halászati Kutatóintézetben egy 18 kilós vágó tok (Acipenser gueldenstaedtii) volt a sztár, Berettyóújfaluban egy egyedülálló 5500 éves rézmaszk, Győrben pedig egy izgalmas videokonferencia hozta lázba a közönséget.
mti/eduline
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
