A magyar továbbra sem választható nyelv az ukrán felsőoktatásban

Miközben az ukrán bölcsészkaron már oroszból is lehet vizsgázni, a kormány ígérete ellenére sem vezette be a választható magyar nyelvet Ukrajna felsőoktatásában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elfogadhatatlan tartja az állapotot, ezért képviselőik javaslataikat nem csak az ukrán minisztérium felé, de a parlamentnek is eljuttatják, hogy a magyar nyelv és irodalom felvételi tárgy lehessen.

  • Edupress
Amellett, hogy az ukrán kormány korábbi ígérete ellenére sem tette lehetővé, hogy az ukrán felsőoktatásban tanuló hallgatók választhassák a magyar nyelvet, a magyar diákoknak jövőre is kötelezően vizsgázniuk kell az ukrán nyelvből. A magyar oktatók a felvételi szabályzat módosítását követelik, ugyanis, amíg az ukrán bölcsészkarokon az orosz nyelv már választható, addig a magyar nyelvre vonatkozó ígéret teljesítetlen maradt.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mellett elfogadhatatlannak tartja a rendelkezést Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke is. Ő a dunatv.hu-nak elmondta: a helyzet orvoslására javasolni fogják, hogy felvételi tárgy legyen a magyar nyelv és irodalom, illetve azt is, hogy az ukrán nyelv és irodalom könnyített vizsga legyen a magyar és más nemzetiségi iskolák végzősei számára. Igaz, hogy az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács vezetői szerint az is előrelépést jelent, hogy a felsőoktatási intézmények megkapták a felvételi tervezetet szeptemberben.

Az állapotok tisztázása érdekében az orosz és a román közösség képviselői közösen megfogalmazott javaslataikat az ukrán minisztériumhoz és a parlamenthez is eljuttatják - mondta el Zubánics László az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Mivel a felsőoktatási intézmények szeptember 25-éig tehetnek javaslatokat a felsőoktatási tervezet megváltoztatására, annak módosítása még idén megtörténhet.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.