Míg korábban a Magyar Bálint és utóda, a Hiller István vezette oktatási tárca is az azonnali és totális integrálásra törekedtek, addig az új oktatásirányítás más szemléletet képvisel a kérdésben - olvasható a cikkben. Mivel az utóbbi években tovább nőtt az iskolai szegregáció, ezért a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság szerint nem elegendő a hátrányok előzetes ledolgozását nélkülöző integráció. Álláspontjuk szerint ugyanis, ha minden gyermek egy osztályba kerül, az csak károkkal jár, így a felzárkóztatást külön oktatásban kell megvalósítani.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár a javaslatot a Magyar Nemzetnek azzal indokolta, hogy az a gyermek, aki hatévesen már eleve hátrányokkal ül be az iskolapadba, képtelen lesz felzárkózni a többiekhez. Ezért a hátrányos helyzetű fiatalok integrációja csak úgy lehet sikeres, ha az első osztály előtt felkészült szakemberek segítségével, speciális felzárkóztató oktatással szegregálják őket - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A tervek szerint tehát az iskolás korba lépett, de súlyos viselkedésproblémákkal vagy az alapvető ismeretek hiányával küzdő gyerekek számára iskolai előkészítő osztályokat, nulladik évfolyamokat indítána a jövőben. Ennek eredményeként pedig a gyermekek csak hátrányaik ledolgozását követően léphetnek be az általános iskola első osztályába, ahol már egyenlő esélyekkel kezdhetik meg tanulmányaikat.
Emellett Gloviczki Zoltán beszélt arról is, hogy az integráció elősegítése érdekében szigorítani fogják az iskolaérettséget mérő vizsgálatokat is, hogy jobban felmérhető legyen, kik szorulnak teljes vagy részleges felzárkóztatásra. Hozzátette: bár a szegregálás negatív dolog, az oktatásban átmeneti jellegű elkülönítésre bizonyos esetekben szükség lehet azért, hogy későbbiekben a felzárkóztatott gyerekek sikeresen tanuljanak együtt társaikkal.
edupress
