300 ezres átlagfizetés a cél a tanároknál

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ma ismertette 10 pontos javaslatukat, mellyel -többek között- azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok keresete a ciklus végére megközelítse az unióban hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetének 60 százalékát, azaz a jelenlegi 160-170 ezer forintos keresetek 300-330 ezerre növekedjen.

  • Eduline

A különböző pótlékokat a ciklus végéig legalább 25 százalékkal, az osztályfőnöki pótlékot 35, a vezetőit 50 százalékkal növelnék, s a PSZ a pedagógus életpálya vonzóvá tétele érdekében külön pótlékrendszert dolgozna ki a pályakezdőknek. Ki kell dolgozni a kötelező béren kívüli juttatások rendszerét is, s a szakszervezeti vezető fontosnak nevezte a pedagógusok munkaterheinek fokozatos csökkentését.

A PSZ lényegesnek tartja, hogy a költségvetés minél nagyobb mértékben biztosítsa az illetmények kifizetéséhez szükséges fedezetet a helyi önkormányzatoknak. Galló Istvánné megjegyezte: több helyről kaptak jelzést, hogy az önkormányzatok nehéz helyzete miatt pedagógusok csak bérük hatvan százalékát kapták meg a nyári hónapokban. Szerinte a közoktatás finanszírozásával alapvetően az a baj, hogy kevés a pénz.

 A PSZ a központi költségvetésből finanszírozná a továbbképzéseket, és kedvezményes lakásépítési és -vásárlási hitelkonstrukció kidolgozását szorgalmazza - jelezte. Olyan központi pénzalapot hoznának létre, amelyből pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz lehetne jutni.

Galló Istvánné elmondta, hogy javaslataikkal megkeresik az oktatási államtitkárságot is. A pedagógus életpálya-modellnek olyan perspektívát kell felvázolnia a pályára készülőknek és az ott dolgozóknak, ami garantálja a biztos megélhetést és ezentúl tükrözi, hogy az oktató-nevelő munka alkotó tevékenység.

Az érdekvédő a készülő közoktatási törvényről és a nat-ról azt mondta, sajtónyilatkozatokat láttak, szakmai véleményt nem tud mondani. "Nem ismert a kormány oktatáspolitikai koncepciója, a kormányprogram egy fejezete sem tartalmaz olyan címszót, hogy közoktatás" - mondta.

mti

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.