A ma reggeli becsengetéssel véget ért a közel két és fél hónapos nyári szünet és megkezdődik a 2010/2011-es tanév. Az oktatási államtitkárság közlése szerint nappali rendszerben mintegy 1,3 millió diák ül az iskolapadba, az óvodásokkal együtt ősztől több mint másfél millióan járnak közoktatási intézményekbe
Általános iskolában az idén 760.110, szakiskolában 126.260, speciális szakiskolában 9.780, gimnáziumban 197.540, szakközépiskolában 237.460 diák tanul majd. A 2010/2011-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 1-jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az őszi szünet október 30-tól november 7-ig, a téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 21-től 26-ig, míg a jövő nyári szünet június 16-tól augusztus 31-ig tart. (Az idei tanév menetrendjét szönetekkel-ünnepekkel együtt itt tudod megnézni.)
Az első félév szorgalmi időszakának vége január 14-én lesz, ezen a napon zárják le a tanulók első félévi jegyeit, a bizonyítványokat pedig legkésőbb január 21-én osztják ki. Az utolsó évfolyamon tanuló középiskolások utolsó tanítási napja április 29-én lesz Az írásbeli érettségi vizsgákat május 2. és 23. között rendezik, június 2. és 8. között az emelt szintű, június 14. és 28. között pedig a középszintű szóbeli vizsgákat tartják. Az idei tanév őszi érettségi vizsgáira szeptember 6-ig lehet jelentkezni, a vizsgák pedig októberben kezdődnek.
Idén utoljára fog szeptember elsején kezdődni a tanév, jövőre már ugyanis függetlenül attól, hogy szeptember 1-je milyen napra esik, a tanév hétfőn fog elkezdődni és pénteken befejeződni.
„Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra, ami nem csak az egyes emberé, hanem közkincs” - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén ma a fővárosban. Schmitt Pál szerint egy ország oktatási-nevelési elveinek, szabályainak és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test, mert "benne minden rész gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással". Véleménye szerint a magyar oktatásügy mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről aligha lehet külön a felsőoktatás, külön a közoktatás kérdéseként beszélni.
Szükség van a szakképzési központokra a sok elaprózott fejlesztés helyett; ezekben a központokban csúcstechnológia segítségével szerezhetnek naprakész, piacképes tudást a tanulók - mondta Demszky Gábor, Budapest leköszönő főpolgármestere szerdán Budapesten a fővárosi tanévnyitó ünnepségen.
Tarlós István, kormánypártok főpolgármester-jelöltje a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanévnyitóján több száz diák és az iskola tanárai előtt szerdán arról beszélt: ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni a nevelést, az elmúlt időben ugyanis megerősödött, bizonyos körökben pedig kizárólagossá vált az a "nyilvánvalóan téves" nézet, hogy az iskolarendszer feladata csupán az ismeretterjesztés. Tarlós István a kormány céljai közé sorolta a pedagógusi pálya tekintélyének visszaállítását, kiszámítható életpályamodell megalkotását, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, az emelt szintű érettségi szerepének növelését és a nemzeti alaptanterv megújítását.
mti/edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
