A ma reggeli becsengetéssel véget ért a közel két és fél hónapos nyári szünet és megkezdődik a 2010/2011-es tanév. Az oktatási államtitkárság közlése szerint nappali rendszerben mintegy 1,3 millió diák ül az iskolapadba, az óvodásokkal együtt ősztől több mint másfél millióan járnak közoktatási intézményekbe
Általános iskolában az idén 760.110, szakiskolában 126.260, speciális szakiskolában 9.780, gimnáziumban 197.540, szakközépiskolában 237.460 diák tanul majd. A 2010/2011-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 1-jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az őszi szünet október 30-tól november 7-ig, a téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 21-től 26-ig, míg a jövő nyári szünet június 16-tól augusztus 31-ig tart. (Az idei tanév menetrendjét szönetekkel-ünnepekkel együtt itt tudod megnézni.)
Az első félév szorgalmi időszakának vége január 14-én lesz, ezen a napon zárják le a tanulók első félévi jegyeit, a bizonyítványokat pedig legkésőbb január 21-én osztják ki. Az utolsó évfolyamon tanuló középiskolások utolsó tanítási napja április 29-én lesz Az írásbeli érettségi vizsgákat május 2. és 23. között rendezik, június 2. és 8. között az emelt szintű, június 14. és 28. között pedig a középszintű szóbeli vizsgákat tartják. Az idei tanév őszi érettségi vizsgáira szeptember 6-ig lehet jelentkezni, a vizsgák pedig októberben kezdődnek.
Idén utoljára fog szeptember elsején kezdődni a tanév, jövőre már ugyanis függetlenül attól, hogy szeptember 1-je milyen napra esik, a tanév hétfőn fog elkezdődni és pénteken befejeződni.
„Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra, ami nem csak az egyes emberé, hanem közkincs” - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén ma a fővárosban. Schmitt Pál szerint egy ország oktatási-nevelési elveinek, szabályainak és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test, mert "benne minden rész gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással". Véleménye szerint a magyar oktatásügy mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről aligha lehet külön a felsőoktatás, külön a közoktatás kérdéseként beszélni.
Szükség van a szakképzési központokra a sok elaprózott fejlesztés helyett; ezekben a központokban csúcstechnológia segítségével szerezhetnek naprakész, piacképes tudást a tanulók - mondta Demszky Gábor, Budapest leköszönő főpolgármestere szerdán Budapesten a fővárosi tanévnyitó ünnepségen.
Tarlós István, kormánypártok főpolgármester-jelöltje a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanévnyitóján több száz diák és az iskola tanárai előtt szerdán arról beszélt: ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni a nevelést, az elmúlt időben ugyanis megerősödött, bizonyos körökben pedig kizárólagossá vált az a "nyilvánvalóan téves" nézet, hogy az iskolarendszer feladata csupán az ismeretterjesztés. Tarlós István a kormány céljai közé sorolta a pedagógusi pálya tekintélyének visszaállítását, kiszámítható életpályamodell megalkotását, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, az emelt szintű érettségi szerepének növelését és a nemzeti alaptanterv megújítását.
mti/edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
