Elkezdődött az idei tanév

A ma reggeli becsengetéssel véget ért a közel két és fél hónapos nyári szünet és megkezdődik a 2010/2011-es tanév. Az oktatási államtitkárság közlése szerint nappali rendszerben mintegy 1,3 millió diák ül az iskolapadba, az óvodásokkal együtt ősztől több mint másfél millióan járnak közoktatási intézményekbe

  • Eduline

Általános iskolában az idén 760.110, szakiskolában 126.260, speciális szakiskolában 9.780, gimnáziumban 197.540, szakközépiskolában 237.460 diák tanul majd. A 2010/2011-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 1-jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az őszi szünet október 30-tól november 7-ig, a téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 21-től 26-ig, míg a jövő nyári szünet június 16-tól augusztus 31-ig tart. (Az idei tanév menetrendjét szönetekkel-ünnepekkel együtt itt tudod megnézni.)

Az első félév szorgalmi időszakának vége január 14-én lesz, ezen a napon zárják le a tanulók első félévi jegyeit, a bizonyítványokat pedig legkésőbb január 21-én osztják ki. Az utolsó évfolyamon tanuló középiskolások utolsó tanítási napja április 29-én lesz Az írásbeli érettségi vizsgákat május 2. és 23. között rendezik, június 2. és 8. között az emelt szintű, június 14. és 28. között pedig a középszintű szóbeli vizsgákat tartják. Az idei tanév őszi érettségi vizsgáira szeptember 6-ig lehet jelentkezni, a vizsgák pedig októberben kezdődnek.

Idén utoljára fog szeptember elsején kezdődni a tanév, jövőre már ugyanis függetlenül attól, hogy szeptember 1-je milyen napra esik, a tanév hétfőn fog elkezdődni és pénteken befejeződni.
mti

„Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra, ami nem csak az egyes emberé, hanem közkincs” - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén ma a fővárosban. Schmitt Pál szerint egy ország oktatási-nevelési elveinek, szabályainak és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test, mert "benne minden rész gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással". Véleménye szerint a magyar oktatásügy mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről aligha lehet külön a felsőoktatás, külön a közoktatás kérdéseként beszélni.

Szükség van a szakképzési központokra a sok elaprózott fejlesztés helyett; ezekben a központokban csúcstechnológia segítségével szerezhetnek naprakész, piacképes tudást a tanulók - mondta Demszky Gábor, Budapest leköszönő főpolgármestere szerdán Budapesten a fővárosi tanévnyitó ünnepségen.

Tarlós István, kormánypártok főpolgármester-jelöltje a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanévnyitóján több száz diák és az iskola tanárai előtt szerdán arról beszélt: ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni a nevelést, az elmúlt időben ugyanis megerősödött, bizonyos körökben pedig kizárólagossá vált az a "nyilvánvalóan téves" nézet, hogy az iskolarendszer feladata csupán az ismeretterjesztés. Tarlós István a kormány céljai közé sorolta a pedagógusi pálya tekintélyének visszaállítását, kiszámítható életpályamodell megalkotását, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, az emelt szintű érettségi szerepének növelését és a nemzeti alaptanterv megújítását.

mti/eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.