Utoljára kezdődik szeptember elsején a tanév

Az idei tanévben még szeptember 1-jén, szerdán csengetnek be annak az 1,6 millió tanulónak, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában kezdi meg a 2010/2011-es tanévet. A következő tanévtől kezdődően viszont az életszerűbb oktatás jegyében mindig hétfőre esik majd az iskolakezdés - jelentette be ma Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

  • Edupress

Szeptember elsejétől várhatóan 1,6 millió tanuló kezdi meg a 2010/2011-es tanévet, illetve nevelési évet nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában. Közülük 1,3 millióan az iskolai oktatásban vesznek részt - mondta el Gloviczki Zoltán. Hangsúlyozta: annak érdekében, hogy egy életszerűbb oktatás valósuljon meg, és többet ne essen hét közepére, mint idén szerdára a tanévkezdés, illetve ne szerdán legyen vége a tanévnek, a tanév rendjének szabályozásával fognak tenni. Így a jövőben függetlenül attól, hogy szeptember 1-je milyen napra esik, a tanév hétfőn fog elkezdődni, és péteken befejeződni. Megerősítette, hogy idén utoljára még szeptember elsején, szerdán kezdődik, és 2011. június 15-ig (szintén szerda) tart a tanév, amely 183 tanítási napból áll.

(A következő tanév menetrendjéről itt olvashatsz részletesen.)

A helyettes államtitkár beszélt az elkövetkező év iskolakezdési statisztikáiról is: a tavalyi 773.706 tanulónál kevesebb, 760.110 diák kezdi meg tanulmányait az általános iskolákban, 97 ezren az első évfolyamon. Csökkenés mutatkozott a diákok számában a középiskolákban is. Míg szakiskolában az elmúlt évben 129 ezren, addig idén 126 ezren, úgy gimnáziumban a 2009-ben kezdő 201 ezer diákhoz képest idén csak 197 ezren, szakközépiskolában pedig a tavalyi 242 ezer tanuló helyett 2010-ben 237 ezren kezdenek szeptember 1-jén. Ebből első évfolyamon szakiskolában 33 ezren - évfolyamismétlők nélkül 27 ezren -, gimnáziumban 40 ezren - évfolyamismétlők nélkül 39 ezren -, szakközépiskolában 45 ezren - évfolyamismétlők nélkül 41 ezren - kezdik meg a 2010/2011-es tanévet. Speciális szakiskolában több mint kilencezren, első évfolyamon 2900-an, míg évfolyamismétlők nélkül 2610-en kezdenek szeptemberben. Idén a felnőttoktatásban pedig további 71-75 ezer fő vesz részt.

Az elkövetkező tanév tankönyvtámogatási összegével kapcsolatban Gloviczki Zoltán elmondta: a teljes 2010. évi támogatás mértéke 5 milliárd 183 forint, ingyenes tankönyvellátásra pedig a közoktatásban résztvevő tanulók meghatározott köre jogosult.A helyettes államtitkár megjegyezte: a megjelent hírekkel szemben nincs szó drámai csökkenésről az iskolák számában: országosan csupán négy iskola szűnik meg jogutód nélkül, ugyanakkor tíz iskola nyitja meg kapuit szeptembertől.

edupress

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.