Utoljára kezdődik szeptember elsején a tanév

Az idei tanévben még szeptember 1-jén, szerdán csengetnek be annak az 1,6 millió tanulónak, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában kezdi meg a 2010/2011-es tanévet. A következő tanévtől kezdődően viszont az életszerűbb oktatás jegyében mindig hétfőre esik majd az iskolakezdés - jelentette be ma Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

  • Edupress
Szeptember elsejétől várhatóan 1,6 millió tanuló kezdi meg a 2010/2011-es tanévet, illetve nevelési évet nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában. Közülük 1,3 millióan az iskolai oktatásban vesznek részt - mondta el Gloviczki Zoltán. Hangsúlyozta: annak érdekében, hogy egy életszerűbb oktatás valósuljon meg, és többet ne essen hét közepére, mint idén szerdára a tanévkezdés, illetve ne szerdán legyen vége a tanévnek, a tanév rendjének szabályozásával fognak tenni. Így a jövőben függetlenül attól, hogy szeptember 1-je milyen napra esik, a tanév hétfőn fog elkezdődni, és péteken befejeződni. Megerősítette, hogy idén utoljára még szeptember elsején, szerdán kezdődik, és 2011. június 15-ig (szintén szerda) tart a tanév, amely 183 tanítási napból áll. (A következő tanév menetrendjéről itt olvashatsz részletesen.)

A helyettes államtitkár beszélt az elkövetkező év iskolakezdési statisztikáiról is: a tavalyi 773.706 tanulónál kevesebb, 760.110 diák kezdi meg tanulmányait az általános iskolákban, 97 ezren az első évfolyamon. Csökkenés mutatkozott a diákok számában a középiskolákban is. Míg szakiskolában az elmúlt évben 129 ezren, addig idén 126 ezren, úgy gimnáziumban a 2009-ben kezdő 201 ezer diákhoz képest idén csak 197 ezren, szakközépiskolában pedig a tavalyi 242 ezer tanuló helyett 2010-ben 237 ezren kezdenek szeptember 1-jén. Ebből első évfolyamon szakiskolában 33 ezren - évfolyamismétlők nélkül 27 ezren -, gimnáziumban 40 ezren - évfolyamismétlők nélkül 39 ezren -, szakközépiskolában 45 ezren - évfolyamismétlők nélkül 41 ezren - kezdik meg a 2010/2011-es tanévet. Speciális szakiskolában több mint kilencezren, első évfolyamon 2900-an, míg évfolyamismétlők nélkül 2610-en kezdenek szeptemberben. Idén a felnőttoktatásban pedig további 71-75 ezer fő vesz részt.

Az elkövetkező tanév tankönyvtámogatási összegével kapcsolatban Gloviczki Zoltán elmondta: a teljes 2010. évi támogatás mértéke 5 milliárd 183 forint, ingyenes tankönyvellátásra pedig a közoktatásban résztvevő tanulók meghatározott köre jogosult.A helyettes államtitkár megjegyezte: a megjelent hírekkel szemben nincs szó drámai csökkenésről az iskolák számában: országosan csupán négy iskola szűnik meg jogutód nélkül, ugyanakkor tíz iskola nyitja meg kapuit szeptembertől.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.